Rokkantsági nyugdíj megszűnése és újbóli megállapítása

Kérdés: Kinek a kötelessége értesíteni a nyugdíjfolyósító igazgatóságot a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnéséről abban az esetben, ha a nyugdíjas magánszemély állandó munkát vállal? A munkáltató elektronikus bevallása alapján hivatalból megszüntetésre kerül-e a nyugdíj, vagy a dolgozónak, illetve a munkáltatónak be kell jelentenie a jogosultság megszűnését? Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság újból bekövetkezik, és a dolgozó rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását kéri, akkor a nyugdíj összegének megállapításakor milyen szolgálati időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot vélhetőenmegszüntető foglalkoztatásról történő értesítés megküldése a nyugdíjfolyósítóigazgatóság felé minden esetben az igénylő felelőssége. A bejelentés tartalmátaz illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kellmegfizetnie [Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése]. A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot(tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, melyek alapjaazonos a 20. § (1)-(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...adó (továbbiakban: eva) szabályai szerint adózóbiztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási ésnyugdíjjárulékot (tagdíjat) havonta 125 000 forint, 2007. január 1-jétől 131000 forint minimum-járulékalap után fizeti meg. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.