Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 112,5 százaléka, a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot pedig a minimálbér 150 százaléka után meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Ausztriában élő ügyvezető közterhei

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettsége annak a magyar magánszemélynek, aki egy magyar társaság 50 százalékos tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, és Ausztriában telepedett le a családjával, ahol eltartottként válik biztosítottá a férje által megfizetett járulékok alapján? Mindkét államban rendelkezik lakóhellyel, de Magyarországon évente maximum 60 napot tartózkodik, amely a cég ügyeinek lebonyolításához szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, és a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Amennyiben az említett hölgy ügyvezető Ausztriában bármilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell bejelenteni egy kétszemélyes kft. egyik tagját, aki eddig munka­viszony keretében látta el az ügyvezetői tevékenységet és az egyéb feladatokat, de korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá, és már nem akar közreműködni a cég tevékenységében? A másik 50 százalékos tulajdonos tag szintén ügyvezetőként dolgozik a cégben.
Részlet a válaszából: […] ...[a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontjából következően] társas vállalkozónak minősül. Mégpedig biztosított – hiszen nem nyugdíjas, és ezért nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak – többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Korengedményes nyugdíjban részesült kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban vállalhat munkát a saját cégeiben az a nő, aki két kft.-ben 50 százalékos tulajdonos, 2011-ben ment korengedményes nyugdíjba az egyik vállalkozásával kötött megállapodás alapján, most betöltötte az 59. életévét, és letelt a volt munkáltatója által finanszírozott korengedményes nyugdíj folyósításának ideje? A tag a nyugdíjazáskor minden jogviszonyát megszüntette.
Részlet a válaszából: […] ...– ahogy arra utal – már letelt a voltmunkáltatója által előre finanszírozott korengedményes nyugdíjfolyósításánakideje. Ez azért fontos, mert így már nincs akadálya annak, hogy voltmunkáltatójával ismételten biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Korengedményes nyugdíjba vonult kft.-tag

Kérdés: Létesíthet-e újra jogviszonyt a társaságával az az 50 százalékos tulajdonos ügyvezető, aki 2011-ben korengedményes nyugdíjba ment a cégétől, amelynek másik tulajdonosa a felesége? A nyugdíjazáskor aláírt egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot arról, hogy a hozzátartozói jogviszony fennáll, de a többségi befolyás nem. Meg kell-e szüntetnie az ügyvezetői jogviszonyát, tekintettel arra, hogy 2012. január 1-jétől biztosítottá vált?
Részlet a válaszából: […] ...szó – a 283/2009. Korm. rendelet 2011. december 31-énhatályos 1. §-ának (2) bekezdése előírásait figyelembe véve a korengedményesnyugdíjba vonult tag nem létesíthet biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyt az említett kft.-nél. Ez a 2012-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Külföldi nyugdíjban részesülő munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a 65. életévét betöltött magyar állampolgárságú munkavállalónak, akinek a nyugdíját Németországban állapították meg és euróban folyósítják? A munkavállaló 50 százalékos tulajdonosa az őt foglalkoztató kft.-nek. Be kell-e vallania a nyugdíjat, mint adóterhet nem viselő járandóságot, és ha igen, milyen árfolyam szerint?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 4. § f) pontja 2. alpontja értelmében saját jogúnyugdíjasnak tekintendő az a munkavállaló is, aki bármely EGT-tagállamtólnyugdíjban részesül. A kérdésben említett munkaviszonyban álló dolgozó utánennek megfelelően a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 14.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
Részlet a válaszából: […] ...azelőzőekben említett tag – az ügyvezetői teendőkön kívül álló tevékenységre -minden további nélkül létesíthet munkaviszonyt.A nyugdíjas tag után csak abban az esetben kell megfizetniaz egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, utána 29százalék társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot éstermészetesen személyi jövedelemadót kell fizetni. 4 százalékegészségbiztosítási járulék viszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Kft. ügyvezetőjének korengedményes nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy kft. 50 százalékos tulajdonosa, aki 2003. évben tölti be az 57. életévét, és jelenleg 43 éves munkaviszonya van? Köthet-e vele a kft. előrehozott öregségi nyugdíjra szerződést? A munkáltatói jogokat ez a tulajdonos ügyvezető gyakorolja.
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőnk szóhasználata arra enged következtetni, hogy az ügyvezető számára választandó nyugellátási forma a korengedményes nyugdíj, ugyanis az előrehozott öregségi nyugdíjra nem kell szerződést kötni. Ugyanis a Tny-tv. szerint: "Az öregségi nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.