11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szabadság egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés:
Szabadságnak minősül a szombati és a vasárnapi nap abban az esetben, ha egy megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónál dolgozó munkavállaló 10 napos szabadságot igényel olyan időszakra, amely alatt a beosztása szerint szombaton és vasárnap is dolgozott volna?
2. cikk / 11 Apáknak járó pótszabadság elszámolása
Kérdés: Milyen módon igényelhető vissza az apáknak járó pótszabadság idejére kifizetett juttatás?
3. cikk / 11 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
4. cikk / 11 Apákat megillető pótszabadság
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője abban az esetben, ha egy férfi munkavállalónak gyermeke született, és igénybe kívánja venni az apákat megillető pótszabadságot?
5. cikk / 11 Munkaidő beosztása magasabb napi munkaidő esetén vagyonvédelmi cégnél
Kérdés: Foglalkoztathat két munkavállalót egy vagyonvédelmi feladatokat ellátó cég törvényesen olyan módon, hogy ugyanazon az őrzési területen az egyik héten hétfőtől vasárnapig az egyik, a másik héten a másik dolgozó látja el a feladatokat 16.00 órától másnap reggel 7.30-ig, azaz napi 15,5 órás munkaidőben? Hogyan kell helyesen nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét, tekintettel arra, hogy több helyen olvasható, hogy a jelenléti ív nem megfelelő erre a célra?
6. cikk / 11 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
7. cikk / 11 Elszámolási időszak
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
8. cikk / 11 Előleg-e az ellátmány?
Kérdés: A számviteli nyilvántartások és az szja-törvény szerint előlegnek minősül-e az ellátmány az alábbi esetben? Egy intézménynél a központi épületben 1 db házipénztár található. A megyében 5 városi ügyészség működik, házipénztárt nem üzemeltetnek, de a napi működéshez szükséges költségek fedezeteként meghatározott összegű készpénzben, úgynevezett "ellátmányban" részesülnek, elszámolási kötelezettséggel, minden hónapban, 30 napon belül, ezt 1 fő kezeli.
9. cikk / 11 Kiküldetés költségelszámolásához szükséges bizonylat
Kérdés: Milyen bizonylatot kell kiállítani akkor, ha a dolgozónak kiküldetés miatt utazási költségtérítést és élelmezési költségtérítést akar fizetni a munkáltató?
10. cikk / 11 Üzemanyag-megtakarítás
Kérdés: Jogosult-e üzemanyag-megtakarítás címén térítésre egy társaság munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben tagi jogviszonyban a gépkocsivezetői, szállítói feladatokat is ellátja? Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e az esetleges többletfogyasztás abban az esetben, ha a cég az üzemanyag-megtakarítást havonta számolja és fizeti ki?