13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Heti 36 órás foglalkoztatás
Kérdés: Nem valósul meg a tényleges, heti 36 órát elérő foglalkoztatás, és így alkalmazható a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a jelenleg GYES-ben részesülő, fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló gyermeke betölti a 3. életévét, de már nem szeretne visszamenni a régi munkahelyére, ezért felmond, a felmondási idő alatt pedig nem dolgozik, mert a szabadságát tölti, illetve a munkáltatója felmenti a munkavégzés alól?
2. cikk / 13 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
3. cikk / 13 Szülők munkavégzés alóli mentesítése
Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
4. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
5. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2016 óta áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, a veszélyhelyzet miatt 2020. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, mert a munkáltatója átmenetileg bezárt, és első gyermeke előreláthatóan 2020. június közepén fog megszületni?
6. cikk / 13 GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Milyen munkabér figyelembevételével történik a dolgozó távolléti díjának számfejtése abban az esetben, ha fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és bejelentette a munkáltatójának, hogy 2019. október 1-jétől vissza szeretne térni dolgozni napi 4 órában, természetesen a munkabér arányos csökkentése mellett? A dolgozó korábban napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott, tényleges munkába állása előtt pedig szabadságon van 2019. december 11-ig. A munkavállaló munkaszerződésének módosítására írásban még nem került sor.
7. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
8. cikk / 13 Biztosítás szünetelése
Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
9. cikk / 13 GYED-ről visszatérő munkavállaló bérkompenzációja
Kérdés: Hogyan kell végrehajtani a bérkompenzációt abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben foglalkoztatni kívánja a jelenleg GYED-en lévő munkavállalóját? A dolgozó havi bruttó munkabére 2009 augusztusában napi 8 órás munkaviszonyban 106 000 forint volt, most viszont csak napi 6 órában menne vissza dolgozni. A részmunkaidőre számítandó kötelező emelés is ugyanannyi, mint a teljes munkaidőre számítandó?
10. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Lehetővé teszi az új Mt., hogy egy napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, jelenleg gyermeke gondozása, ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon tartózkodó munkavállaló nő munkaviszonyát átszervezés címén megszüntesse a munkáltató? Az átszervezés érinti az ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott egyéb munkavállalókat is.
