Négynapos munkahét

Kérdés: Mire kell figyelnie a négyhavi munkaidőkeretet alkalmazó munkáltatónak abban az esetben, ha költségcsökkentés érdekében a továbbiakban négynapos munkarendet szeretne bevezetni? Terveik szerint a dolgozók a továbbiakban 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát, a jelenléti ívet is ennek megfelelően vezetik, és az ötödik napra pihenőnapot kapnak. Kell módosítani a munkaszerződést ebben az esetben, vagy elegendő, ha a dolgozókat 7 nappal korábban kiértesítik a változásról?
Részlet a válaszából: […] ...számát meghaladó munkaidő is rendkívüli munkaidőnek minősül.Külön kiemelendő, hogy hogyan kell eljárni abban az esetben, hogyha a munkaviszony a munkaidőkeret tervezett vége előtt szűnik meg. Ilyenkor az elszámoláshoz az általános munkarendet, a napi munkaidőt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Végkielégítésre jogosító idő

Kérdés: Beleszámítandó a végkielégítés időszakába a munkavállaló 11 hónapja tartó folyamatos keresőképtelenségének időszaka abban az esetben, ha a munkaszerződése szerint a felmondási idő és a végkielégítés mértéke a Kjt. 25/B. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kerül megállapításra, minden más vonatkozásban az Mt. rendelkezései alkalmazandóak?
Részlet a válaszából: […] ...kell venni jogutódlás esetén a jogelődnél, a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, illetőleg, amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt létesítő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Vállalkozás bányász dolgozók részére járó keresetkiegészítés mellett

Kérdés: Egyéni vállalkozása megindítása után kaphatja továbbra is a korábban bányászként megszerzett keresetkiegészítést a magánszemély?
Részlet a válaszából: […] ...hogy kitöltse, ebből is látszik, hogy abban az esetben állapítható meg, ha a dolgozó új munkakört tölt be. Esetünkben a kérelmező a munkaviszony helyett vállalkozásra adta a fejét, mely mellett nem biztos benne, hogy továbbra is kaphatja a nevezett kiegészítést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kötelezés otthoni munkavégzésre

Kérdés: Kötelezheti a munkáltató otthoni munkavégzésre a dolgozóját abban az esetben is, ha a munkavállaló úgy ítéli meg, hogy az otthonában folyó átalakítási munkálatok miatt munkavégzése aránytalanul nehezebb terhet jelentene, mint a munkáltatói székhelyen?
Részlet a válaszából: […] ...összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Munkakör módosítása

Kérdés: Milyen módon és feltételekkel helyezheti át más munkakörbe a munkáltató a munkavállalót abban az esetben, ha jelenleg – a veszélyhelyzet ideje alatt – távoli elérés biztosításával home office keretében végzi a munkáját? Értesítheti a cég vezetője telefonon keresztül a dolgozót a munkakör megváltoztatásáról?
Részlet a válaszából: […] ...összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszából: […] ...alapul venni.Az egyezmény 7. cikke a kiküldött munkavállalók esetében valóban legfeljebb 5+1 évre teszi lehetővé, hogy a másik államban munkaviszonyban álló dolgozó biztosítása a kiküldő államban álljon fenn.Jelen esetben ez a hat év 2019. december 31-én lejárt, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkaviszony megszűnése munkanap-áthelyezés után

Kérdés: Hogyan érinti a munkavállaló munkavégzési kötelezettségét, ha a munkaviszonya 2019 decemberében, a munkanap-áthelyezéssel érintett két nap között, december 19-én szűnt meg? Jogosult valamilyen kompenzációra a dolgozó, ha december első két szombatján kötelezően dolgozott, az ezért járó szabadnapokat azonban már nem kapta meg, mivel időközben kilépett?
Részlet a válaszából: […] ...speciális helyzetében munkaviszonya 2019. december 19. napján megszűnt, azonban a megelőző két szombati napon köteles volt munkát végezni. Álláspontja szerint mindezt látszólag feleslegesen, ugyanis karácsony hetében már nem áll a munkáltató alkalmazásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.Felhívjuk a figyelmet, hogy a kiküldetés fogalma kizárólag munkaviszony keretében értelmezhető, egyéb, pl. megbízási vagy tagsági jogviszonyban – jellegénél fogva – nem.A hivatali,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Jubileumi jutalomra jogosító időszak

Kérdés: Figyelembe kell venni az 1988. január 1. és 1992. február 1. közötti időszakot a jubileumi jutalomra jogosító időszak számításánál annak a munkavállalónak az esetében, aki 1992. február 1-jén áthelyezéssel érkezett egy vállalkozástól a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó óvodába?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe az alábbi időtartamokat kell figyelembe venni:– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,– a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Közúti áruszállítás

Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.
1
2
3
4