54 cikk rendezése:
1. cikk / 54 Svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezető
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik egy kft.-nek a svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után, aki 1955-ben született, Svájcban nyugdíjban részesül, emellett keresőtevékenységet is folytat, és Magyarországon sem lakcímmel, sem adóazonosító jellel nem rendelkezik?
2. cikk / 54 Közterhek több tagállamban végzett munka esetén
Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén előadásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
3. cikk / 54 Egyidejűleg fennálló jogviszonyok
Kérdés: Létesíthet-e egy munkavállaló egyidejűleg két munkáltatónál is heti 40 órás munkaviszonyt, ha az egyik munkáltató Svájcban, a másik pedig Magyarországon van? Van-e erre vonatkozóan valamilyen tiltó szabályozás? Hogyan kell értelmezni a két munkaviszonyt az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettség elbírálása során?
4. cikk / 54 Külföldiek foglalkoztatása
Kérdés: Hogyan módosultak a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok? Milyen szabályokat kell alkalmazni kiküldetés esetén?
5. cikk / 54 Kiküldetés idejének meghosszabbítása
Kérdés: Van-e valamilyen tennivalója a kiküldő foglalkoztatónak abban az esetben, ha kiküldött munkavállalóinak 12 hónapos kiküldetési ideje hamarosan lejár, de szeretnék 24 hónapra meghosszabbítani? A cég úgy értesült, hogy megváltoztak az erre vonatkozó rendelkezések.
6. cikk / 54 Kiküldetés igazolásának szabályai
Kérdés: Milyen szabályokat kell alkalmaznia annak a cégnek, amely 2010. július hónaptól Hollandiában létesített telephelyére küldi a dolgozók egy részét munkavégzésre, melynek időtartama előreláthatólag fél, illetőleg egy év lesz? A cég értesülései szerint megváltoztak a kiküldetés igazolásának szabályai, és szeretnék, ha a dolgozóik kiküldetését a hollandiai hatóságok is elfogadnák.
7. cikk / 54 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése
Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
8. cikk / 54 Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai
Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
9. cikk / 54 Kirendelés külföldi leányvállalathoz
Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
10. cikk / 54 Szlovák állampolgárok jogviszonya
Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.