Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...akik egyidejűleg több tagállamban végeznek keresőtevékenységet.A 883/2004/EK rendelet értelmében két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha a személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás adózási szabályai csak meghatározott juttatásokra,értékhatáron belül alkalmazhatók, és elsősorban a munkavállalónak, vagyszemélyesen közreműködő tagnak adhatók. A kedvezményes természetbeni juttatások körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Társas vállalkozó adómentes juttatásai

Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
Részlet a válaszából: […] ...adhatójövedelmek, juttatások zöme munkaviszonyhoz kötődik, ezért azokban tag,személyesen közreműködő tag nem részesülhet. Míg a munkavállaló kaphatadómentesen étkezési hozzájárulást, iskolakezdési támogatást, önkéntes pénztárimunkáltatói hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított a szerződő munkáltató helyébe lép, akkor azadómentes biztosítási díj miatt adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a munkavállaló a biztosítást visszavásárolja, egyébjövedelem címén keletkezik adókötelezettsége az Szja-tv. 28. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Kockázati életbiztosítás

Kérdés: Egy cég által a dolgozója javára 10 éve kötött és fizetett kockázati életbiztosítás futamideje lejárt, s elérkezett a visszafizetés ideje. A vállalkozás szeretné a biztosító által kifizetett összeget a dolgozójának ajándékozni. Milyen közterheket kell fizetni ez után a kifizetés után abban az esetben, ha a befizetett összeg után adókedvezményt nem vettek igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyen esetben a szerződésmódosítás, illetőleg aközös nyilatkozat időpontjáig a munkáltató által befizetett összes díj egyösszegben a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó (de nem bér)jövedelmének minősül az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási díj, amely a Tbj-tv. 4. § k) pontja alapján egyben járulékalapot képező jövedelemnek is minősül. Erre tekintettel a munkavállalónak a táppénzen, terhességi-gyermekágyi segélyen töltött időszak alatt járulékalapul szolgáló jövedelme keletkezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] ...29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat is meg kell fizetni. (Amennyiben a kedvezményezett nem biztosított munkavállalója a cégnek, akkor 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.) Ezzel párhuzamosan a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő magánszemélyek, akkor elkerülhető a természetbeni juttatás adókötelezettsége. 4. A negyedik biztosítási forma az, amikor a munkavállalók a biztosítottak, ám a munkáltató a kedvezményezett. Ebben az esetben a kifizetett biztosítási díj után nem kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.