17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
2. cikk / 17 Tanulmányi szerződés
Kérdés: Kell a kifizetett tandíj után közterheket fizetnie egy állatorvos cégének abban az esetben, ha tanulmányi szerződést köt egy egyetemistával a kolozsvári állatorvosi egyetemi tanulmányainak finanszírozására? A felek jelenleg semmilyen jogviszonyban nem állnak egymással, a tanulmányi szerződés értelmében az egyetemi hallgató a tanulmányai befejezése után munkát fog vállalni a vállalkozásban a szerződésben meghatározott időszakra. A hallgató a tanulmányai befejezéséig Romániában él.
3. cikk / 17 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
4. cikk / 17 Vasárnapi pótlék
Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként vehető figyelembe az ellátások számítása során az Mt. 140. §-ában meghatározott vasárnapi pótlék abban az esetben, ha a munkaszerződésben nem szerepel, de a vasárnapi munkavégzés elrendelése esetén kifizetésre került? Helyesen járt el a munkáltató, ha rendszeres jövedelemként vette figyelembe a pótlékot annak ellenére, hogy a munkáltatónál a tavalyi évben csak egy hónapban került sor ilyen kifizetésre?
5. cikk / 17 Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
6. cikk / 17 Szövetkezet által fizetett temetési segély járulékai
Kérdés: Milyen járulékkötelezettség keletkezik egy szövetkezet által a közösségi alapból a tagok részére fizetett temetési segély összege után? Összevonandó jövedelemnek számít ez az összeg, vagy adómentes bevételnek?
7. cikk / 17 Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlata
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató kft. abban az esetben, ha a cégnél szakmai gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók részére a szerződésben meghatározott díjazást fizeti ki, amely után kizárólag a 27 százalékos ehót fizeti meg?
8. cikk / 17 Üzemanyag-megtakarítás beszámítása a táppénzalapba
Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell-e figyelembe venni a táppénzalap-meghatározásnál az üzemanyag-megtakarítás címén kapott 100 ezer forintot meghaladó részt, amely bérnek minősül? A gépjárművezetők minden hónapban megkapják az üzemanyag-megtakarítás összegét, amely nem minden esetben haladja meg az adómentes határt.
9. cikk / 17 Rendszeres és nem rendszeres jövedelem
Kérdés: A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?
10. cikk / 17 Titoktartási kötelezettség
Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?