10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
2. cikk / 10 Távmunkavégzés költségtérítése
Kérdés: Mennyiben szolgálhatja a munkáltató és a munkavállaló közös gazdasági érdekeit az otthoni munkavégzés az új jogszabályi környezet figyelembevételével?
3. cikk / 10 Kötelezés otthoni munkavégzésre
Kérdés: Kötelezheti a munkáltató otthoni munkavégzésre a dolgozóját abban az esetben is, ha a munkavállaló úgy ítéli meg, hogy az otthonában folyó átalakítási munkálatok miatt munkavégzése aránytalanul nehezebb terhet jelentene, mint a munkáltatói székhelyen?
4. cikk / 10 Munkakör módosítása
Kérdés: Milyen módon és feltételekkel helyezheti át más munkakörbe a munkáltató a munkavállalót abban az esetben, ha jelenleg – a veszélyhelyzet ideje alatt – távoli elérés biztosításával home office keretében végzi a munkáját? Értesítheti a cég vezetője telefonon keresztül a dolgozót a munkakör megváltoztatásáról?
5. cikk / 10 Szülők munkavégzés alóli mentesítése
Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
6. cikk / 10 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
7. cikk / 10 Ápolási díj
Kérdés: Ki és milyen feltételekkel igényelhet ápolási díjat? Jogosult lesz az ellátásra egy idős, mozgássérült, ápolásra szoruló személy gyermeke abban az esetben, ha két négyórás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyek közül az egyiket az otthonán kívül végzi, a másikat pedig otthon, ahol az idős szülője is lakik? Hogyan kell igényelni az ellátást?
8. cikk / 10 Kiemelt ápolási díjban részesülő vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen járt el az az egyéni vállalkozó, aki 2004 óta főállásúként folytatta a tevékenységét, de 2011 tavaszától édesapja ápolása miatt kiemelt ápolási díjat kap, ezért – több helyről kapott felvilágosítás alapján – ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű vállalkozóként fizeti a közterheket? A vállalkozó 2014. január 1-jétől kisadózóként is csak a 25 000 forintos tételes adót fizeti.
9. cikk / 10 GYES-ben részesülő személy keresőtevékenysége
Kérdés: Beleszámít a heti 20 óra otthon végezhető távmunka a törvény által megengedett heti 30 órás munkavégzési lehetőségbe annak a GYES-en lévő munkavállalónak az esetében, aki a távmunkán túl egyszerűsített foglalkoztatás keretében is szeretne munkát végezni? A munkaszerződésen kívül kell valahol jelölni, hogy a munkavállaló által végzett munka távmunkának minősül?
10. cikk / 10 Beteg gyermek után járó ellátások
Kérdés: Választhatja-e a munkaviszony fenntartása mellett a GYES helyett a valamivel magasabb összegű ápolási díjat az a határozatlan idejű munkaviszonyban álló édesanya, akinek Down-szindrómával és súlyos szívrendellenességgel született, jelenleg két és fél éves gyermeke állandó gyógyszerezésre, otthoni ápolásra és nevelésre szorul, ezért a gyermek 3 éves kora után az édesanya nem tud munkába tud állni, és előreláthatólag otthoni munkát sem tud vállalni? Ha nem, milyen támogatások illetik meg a 18 évesnél fiatalabb sérült, tartósan beteg gyermeket nevelő szülőt, illetve milyen lehetőségei vannak, hogy a megélhetés legalább minimális szinten fenntartható legyen?