Sztrájk befolyása a nyugdíjra

Kérdés: Hogyan befolyásolják a nyugdíjra jogosultságot, illetve az ellátás összegét egy hamarosan nyugdíjba vonuló személy esetében azok a napok, amelyeken a szakszervezet által szervezett sztrájkban vett részt?
Részlet a válaszából: […] ...sztrájk nem egész napos. A nem egész napot érintő - vagyis néhány órás munkabeszüntetéssel járó - sztrájk alatt a biztosított munkabérben (illetményben) részesül, így a sztrájk időtartamát szolgálati időként, a nők 40 nyugdíjazásánál jogosultsági időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje

Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] ...munkaideje a felek döntésétől függ, akár havi néhány óra is lehet, ezzel arányos díjazással. A személyi jövedelemadót a tényleges munkabér alapulvételével kell megfizetni, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Nyugdíj összege utólag kifizetett járandóság esetén

Kérdés: Befolyásolja a már megállapított nyugdíj összegét, ha a jogosult részére utólag nagy összegű elmaradt járandóságot fizetett ki a volt munkáltatója? A kifizetésre a bíróság kötelezte a munkáltatót, mert a munkaviszony nyugdíjazásra tekintettel történő megszüntetése során nem fizette ki a munkavállalónak járó munkabért és egyéb juttatásokat.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 30. §-a szerint a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, a jogviszony alapján kifizetett (juttatott) jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. Ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Visszamenőleges nyugdíjazás

Kérdés:

Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?

Részlet a válaszából: […] ...a járulékproblémával. Mivel a nyugdíjas munkavállalóra nem terjed ki a biztosítás, a munkabérét nem terheli sem járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó. Tehát mindazon jövedelem, amelynek kifizetésére az április 10-ét követő időszakra került sor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...csak a közterhek vonatkozásában történik, hiszen a nyugdíjazás napjától a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül, így a munkabéréből kizárólag a személyi jövedelemadót kell majd levonni, társadalombiztosítási járulékot nem, illetve a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Nyugdíj igénylése

Kérdés: Mit kell tennie a nyugellátás megállapítása érdekében annak a személynek, aki decemberben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt? Milyen igazolásokat kell benyújtani, illetve hogyan nyújtható be a kérelem?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,– bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelem igazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Nyugdíjba vonult munkavállaló járulékai

Kérdés: Hogyan kell levonni a járulékot az utolsó munkanapon kifizetett díjazásokból annak a munkavállalónak az esetében, aki 2022. július 31-ig állt a munkáltató alkalmazásában, de július 16-tól már nyugdíjasnak minősül? A dolgozó az utolsó havi munkabérére, valamint szabadságmegváltásra is jogosult.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.Tehát a munkabér összegének a július 16-tól július 31-ig tartó időszakra eső része már nem járulékalap, és a szabadságmegváltás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Nyugdíjjárulék alóli mentesség

Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
Részlet a válaszából: […] ...április, május és június hónapban az általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulék-alapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Jubileumi jutalom II.

Kérdés: Vissza kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot egy szakképző intézményben dolgozó munkavállalónak, akinek a munkaviszonya 2020. december 28. napján nyugdíjazására tekintettel megszűnt, a megszűnés előtt a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján jubileumi jutalom kifizetésére került sor a kötelező közterhek megfizetése mellett, de a nyugdíjat 6 hónapra visszamenőleg, 2020. július 3. napjától igényelte? A munkáltató a munkabérre tekintettel elvégzi az önellenőrzést, a jubileumi jutalom tekintetében azonban kétségei merültek fel, hiszen annak kifizetése a nyugdíj időtartama alatt nem is lenne lehetséges, így annak kedvezményes járuléklevonására sem lenne lehetőség.
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom címén kifizetett összeg kifizetésére a munkavállaló és munkáltató között létrejött megállapodás alapján került sor. Így alapvetően nem beszélhetünk a Kjt. szerinti jubileumi jutalomról, amely esetében egyértelmű, hogy a juttatást (a Tbj-tv. 29....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege

Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
Részlet a válaszából: […] ...Megoldásként marad tehát az alkalmazotti jogviszony, vagy a kisadózás helyett más adózási mód választása magas havi járulékalappal (munkabérrel, kivéttel vagy tagi jövedelemmel).További elvi lehetőség (a jogosultsági feltételek fennállásának függvényében)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.
1
2
3
7