Adóalap-csökkentő kedvezmények

Kérdés: Igénybe veheti a beteg gyermek után járó magasabb összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is az édesapa abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, gyermeke pedig súlyosan allergiás a laktózra és a gluténre?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. Ez 2024-ben a jelenleg érvényes kötelező legkisebb munkabér 266.800 forintos összege alapján 88.900 forint, ami havonta 13.335 forint adómegtakarítást eredményez. Jogosultsági hónapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Méltányossági nyugdíjemelés, egyszeri segély

Kérdés: Kérhető a munkabérelőleghez hasonlóan nyugdíjelőleg is abban az esetben, ha a jogosult egy váratlan kiadás miatt átmeneti anyagi nehézségekkel küszködik?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjelőleg a megnövekedett kiadások fedezésére sajnos nem kérhető, de az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatal, vagy a Magyar Államkincstár Központ méltányossági nyugdíjemelést vagy egyszeri segélyt engedélyezhet. A méltányossági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt bért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, azonban azt csak akkor, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően a munkavállaló rendszeresen igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott román munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Érvényes-e a munkaviszonya annak a román munkavállalónak, akinek lejárt a munkavállalási engedélye, és azt gondolta, hogy nem kell meghosszabbítani, mivel Románia már uniós tagállam, ezért tovább dolgozott úgy, hogy nem volt engedélye? Milyen szankciókra számíthat a munkavállaló, illetve a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezés összegeelső esetben a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatásmegállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) négyszerese, de legalább aminimálbér nyolcszorosa, három éven belüli ismételt esetben a kifizetettmunkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanazzal a munkavállalóval naponta létesít olyan munkaviszonyt,amelyből a munkavállalónak kifizetett, levonásokkal csökkentett napi munkabér1800 forint/nap és 4600 forint/nap jövedelemsávba esik. Az alkalmifoglalkoztatásnak minősülő munkaviszony idejét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Taj-kártya-jogosultság

Kérdés: Jogosult-e taj-kártyára a munkavállalási engedély és munkavállalási vízum alapján Magyarországon munkát végző biztosított felesége és gyermeke?
Részlet a válaszából: […] ...aMagyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonyakezdetétől biztosítottnak számít. A munkáltatótól kapott munkabér után abiztosított személy és a munkáltató járulékot fizet. A biztosított ennekalapján szerez jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Örökös jogosultságai, kötelezettségei a munkavállaló halála esetén

Kérdés: Milyen jogosultságai, illetve kötelezettsége vannak az örökösnek a munkavállaló halála esetén?
Részlet a válaszából: […] ...nem szállnak át teljeskörűen az örökösre. A munkaviszonymegszűnésének időpontjáig keletkezett vagyoni jogok (például kifizetetlenmunkabér), illetve kötelezettségek (például a munkáltató kártérítési igénye)tekintetében az örökös a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1)-(3) bekezdés, 39. § (2) bekezdés.]A 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet szabályozza 2005.január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A teljesmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékotfizetnie. A továbbiakban pedig a munkaviszonyban álló biztosítottra vonatkozóáltalános járulékfizetési szabályok szerint a munkabére után a foglalkoztatót a29 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, míg a biztosítottól a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
1
2