17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
2. cikk / 17 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
3. cikk / 17 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
Kérdés:
Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?
4. cikk / 17 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
5. cikk / 17 Második gyermek szülése
Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
6. cikk / 17 Szülés GYED alatt
Kérdés: Milyen ellátásokat vehet igénybe a várhatóan 2019. április 25-én születendő második gyermeke után az az édesanya, akinek jelenlegi munkaviszonya 2017. március 1-jétől áll fenn, 2017 szeptemberétől táppénzen volt, 2017. november 28-án megszületett az első gyermeke, aki után 2018. május 15-ig CSED-ben részesül, és azóta GYED-en van? Az anya előző munkaviszonya 2016. december 31-én szűnt meg, jelenlegi szerződés szerinti munkabére 160?000 forint/hó, a GYED összege pedig 84?000 forint. Igénybe veheti egyszerre a két gyermek után járó ellátásokat, vagy le kell mondania az egyikről? Jogosult lehet magasabb összegű ellátásra a második gyermek után abban az esetben, ha a szülésig új munkaviszonyt létesít, magasabb havi munkabér ellenében?
7. cikk / 17 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
8. cikk / 17 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény GYED extrában részesülő apa után
Kérdés: Igénybe veheti a foglalkoztató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után az édesapa után, aki 2016. július 1-jétől veszi igénybe a GYED extrát, amelyet a 2016. január 5-én született gyermekre tekintettel 2016. június 30-ig az anya kapott? Ha igen, mennyi ideig és milyen mértékben jár a kedvezmény?
9. cikk / 17 Szüléshez kapcsolódó ellátások új munkahely esetén
Kérdés: Mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november 18-tól 2015. november 28-ig GYES-en volt, a 6 évig tartó munkaviszonya 2015. november 30-án megszűnt, 2015. december 1-jén helyezkedett el jelenlegi munkahelyén 8 órás munkaviszonyban 205 000 forint/hó munkabérrel, és második gyermeke születésének várható időpontja 2016. július 24.? Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy ha a kismama 2016. év elején veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba kerül, akkor elég számára 30 bérezett nap az ellátások megállapításához, tekintettel arra, hogy előtte a munkaviszonyából GYES-en volt?
10. cikk / 17 Munkabérek bevallása alacsonyabb összegű kifizetés esetén
Kérdés: Bevallhatja a dolgozók munkabérének teljes összegét az a munkáltató, amely egy nagyobb összegű követelése megérkezéséig ténylegesen csak a bér 50 százalékát tudja kifizetni? Amennyiben ez nem megoldható, milyen következményekkel jár a dolgozók társadalombiztosítási ellátásaira, ha csak a ténylegesen kifizetett összeget vallják be?