Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél főszerepet játszik az a körülmény,hogy a Németországból kirendelt munkavállalók munkaszerződésében a felek melyikország (Németország vagy Magyarország) jogát kötötték ki. Mivel errevonatkozóan kérdezőnk információval nem szolgált, mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Romániában is foglalkoztatott magyar állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Melyik államban lesz biztosított az a magyar állampolgár, aki Romániában áll határozott idejű munkaviszonyban 2008. december 1-jétől 2010. november 31-ig havi 150 000 forint munkabérért, de 2010. február 17-től Magyarországon is ellátja egy cég ügyvezetői teendőit havi 470 000 forint tiszteletdíj ellenében? A dolgozó Romániában is rendelkezik állandó lakóhellyel.
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben – figyelembe véve az EGT idevágó szabályait- a munkavállalóra Romániában terjed ki a biztosítás.Magyarországon fennálló jogviszonyában ez alapján – aromániai E101-es igazolás bemutatásával – nem terjed ki rá a biztosítás, ígytiszteletdíja után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] ...kirendelőmunkáltató gyakorolhatja. Nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a két munkáltatómegállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és akirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadót és a munkavállalót a munkaerő-piaci alapba történő befizetések isterhelik. A Ftv. idevágó rendelkezései (40. és 41. §) a munkabér után amunkáltató 3 százalékos munkaadói, míg a munkavállaló 1,5 százalékosmunkavállalói járulék fizetésére kötelezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

E101 jelű nyomtatvány

Kérdés: Mire szolgál az E101-es nyomtatvány, ki és hol igényelheti? Milyen adatok kellenek a nyomtatvány kiállításához?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató adatait, ahova a munkavállalótkiküldik (név, pontos cím, ország),– a kiküldetés időtartamát, – mely céget terheli a munkabér és a társadalombiztosításijárulék fizetésének kötelezettsége,– a munkavállaló korábbi külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.