52 cikk rendezése:
1. cikk / 52 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
2. cikk / 52 Megállapodás nyugdíjszolgáltatásra
Kérdés: Mi az a legkisebb összeg, amelynek alapulvételével megállapodást lehet kötni a nyugellátás biztosítása érdekében, ha az érintett személy jelenleg nem dolgozik, csak a gyermeke támogatja havonta egy csekély összeggel?
3. cikk / 52 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
4. cikk / 52 Nyugdíjas személy munkavégzése egészségügyi intézményben
Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el nyugdíjazása után a nyugellátás szüneteltetése nélkül egy egészségügyi intézmény üzemeltetését egy 1957-ben született férfi, aki a nyugdíjkorhatára betöltésével el szeretne menni nyugdíjba, de a munkáltatója nyugdíjasként is tovább szeretné foglalkoztatni?
5. cikk / 52 Munkavégzés behívás alapján
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási, a szolgálati, illetve a jogosultsági ideje annak a munkavállalónak, aki behívás alapján történő munkavégzés keretében havi 32 órás munkaidőben dolgozik, amit 8 munkanapon, napi 4 órás munkaidőben teljesít?
6. cikk / 52 Megállapodás szolgálati idő szerzésére
Kérdés: Hogyan szerezhet szolgálati időt az a személy, aki jelenleg nem dolgozik, de nem szeretné elvesztegetni ezt az időszakot?
7. cikk / 52 Szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Hogyan szerezhet szolgálati időt az az 1958-ban született nő, aki jelenleg nem dolgozik, és jelenleg csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik, mert hosszú időt töltött külföldön az ott dolgozó férjével?
8. cikk / 52 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
9. cikk / 52 Ügyvezető biztosítása
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen magasabb összegű díjazást kapjon, és ezáltal biztosítottá váljon egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, és havonta a minimálbér 30 százalékának megfelelő megbízási díjban részesült, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után már nem érte el a biztosításhoz meghatározott összeget? Most derült ki, hogy az érintett személynek 11 hónap hiányzik a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíjhoz, ezért lenne szükség a visszamenőleges bejelentésre.
10. cikk / 52 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
