15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Kedvezmények GYES-ről visszatérő munkavállaló után
Kérdés: Milyen kedvezmények érvényesíthetők 2012-ben a GYES-ről visszatérő munkavállaló után?
2. cikk / 15 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
3. cikk / 15 Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
4. cikk / 15 Anyasági ellátások alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak az édesanyának az esetében, akinek nagyobbik gyermeke 2003 decemberében betöltötte a 3. életévét, és aki 2004. évben ismét szülni fog? Kell-e 180 napi jövedelem?
5. cikk / 15 Anyasági ellátások alapja
Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
6. cikk / 15 Anyasági ellátások alapja
Kérdés: Az 1999. január 1-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2001. november 27-én szült. A szülés napjától 2002. május 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2002. május 14-től 2003. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, melyet megszakított, és 2003. június 1-jétől 2003. augusztus 6-ig fizetett szabadságot vett igénybe. 2003. augusztus 7-től keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült augusztus 27-ig. A biztosított részére 2003. augusztus 28-tól 2003. december 24-ig táppénzfolyósítás történt, mert 2003. december 25-én ismét szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt. Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a szülési szabadság lejártát követő naptól a gyermekgondozási díj összegét megállapítani? A biztosított 2003. december 25-én érvényes szerződés szerinti munkabére havi 240 000 forint.
7. cikk / 15 Anyasági ellátások alapja
Kérdés: A munkavállaló első gyermekét 2002. március 14-én, a másodikat 2003. szeptember 25-én szülte. Mi az alapja a második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélynek és a gyermekgondozási díjnak?
8. cikk / 15 Anyasági ellátások összegének megállapítása
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
9. cikk / 15 Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt
Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
10. cikk / 15 Anyasági ellátások megállapítása egyetemi tanulmányok idején
Kérdés: Milyen juttatásra jogosult második gyermek szülése esetén az az édesanya, aki jelenleg GYED-ben részesül, és utolsó évét már levelező tagozaton végzi az egyetemen? Mi a kedvezőbb számára, ha a GYED alatt, vagy ha a GYES alatt szül? Jelenleg az egyetemi tanulmányaival kiegészítve a minimálbér kétszerese után állapították meg részére a GYED-et, amit 2004. május 5-ig, a gyermek kétéves koráig kap.