Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...havi járulékalapot képező jövedelmet [60.000×90% = 54.000 forint] nem kell összevonni a munkabérrel, és így - mivel az nem éri el a minimálbér 30 százalékát - csak szja és szociá-lis hozzájárulási adó terheli, de nem keletkeztet biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

CSED és GYED méltányosságból

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon CSED-re és GYED-re az az édesanya, aki 2022. december 28-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, ezt megelőzően nem volt biztosított, mert ápolási díjban részesült, és mellette megbízási szerződés alapján végzett munkát, ahol a megbízási díja nem érte el a minimálbér 30 százalékát, első gyermeke születésének várható időpontja 2024. január 4-e volt, de a gyermek 2023. december 20-án megszületett, így az anyának csak 357 nap biztosítási ideje van? A benyújtott CSED-igényt a munkáltatónál működő kifizetőhely határozatban elutasította.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 50. §-ában foglaltak értelmében a biztosított részére méltányosságból abban az esetben állapítható meg csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, ha az ahhoz szükséges biztosítási idővel az illető nem rendelkezik. Tehát van lehetőség arra, hogy a dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az egyházi szolgálati viszonyban állt, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Megbízott táppénzjogosultsága

Kérdés: Miként oldható fel a megbízási díjban részesülő munkavállaló biztosítási jogviszonyával és táppénzjogosultságával kapcsolatos alábbi probléma? A kifizető társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkezik, és megbízási jogviszonyban foglalkoztat egy személyt folyamatosan. A megbízott havi megbízási díja 200 ezer forint, tehát a biztosítása minden hónapban fennáll. Az említett személy április hónap végén keresőképtelen lett, de erre a hónapra számfejtésre került számára a teljes megbízási díj, így táppénzre csak május hónaptól jogosult. Május hónapra viszont nem részesül megbízási díjban, így értelemszerűen a járulékalapot képező jövedelme alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Abban az esetben viszont, ha nem terjed ki rá a biztosítás, táppénzre sem jogosult.
Részlet a válaszából: […] ...említett személy folyamatos megbízási jogviszonyban áll a céggel, amely alapján – mivel a havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát – kiterjed rá a biztosítás.A Tbj-tv. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Közterhek szülői szabadság tartama alatt

Kérdés:

Kell minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesítenie a munkaadónak a szülői szabadság tartamára?

Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.Amennyiben az így megállapított munkabér nem éri el a minimálbér 30 százalékát (ami 2023-ban 232.000 × 30 százalék = 69.600 forintot jelent), a társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Táppénz mértéke

Kérdés:

50 vagy 60 százalékos táppénzre jogosult az a munkavállaló, aki 2022. szeptember 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2022. szeptember 26-tól 2022. október 3-ig keresőképtelen volt, ebből az utolsó 3 napra jogosult táppénzre, és a biztosítási jogviszonyai a következők voltak: 2004. szeptember 1-jétől 2021. június 13-ig munkaviszonyban állt, 2021. június 16-tól 2022. június 30-ig kiemelt összegű ápolási díjban részesült, 2022. július 1-jétől augusztus 31-ig álláskeresési járadékban részesült?

Részlet a válaszából: […] ...képező naptári napi alap 50 százaléka. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét (Eb-tv. 48. §).Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló munkavállalónak nincs 730...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Kiva hatálya alá tartozó cég ügyvezetője

Kérdés: Helyesen jár el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cég, ha a társaság tagja után, aki ügyvezetőként ingyenes megbízás keretében dolgozik a cégben, nem fizet semmilyen közterhet, és vele kapcsolatban kivaalap-növelő tényezőt sem számol? Az ügyvezető rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is.
Részlet a válaszából: […] ...képez, azzal, hogy amennyiben a társaság (pontosabban társas vállalkozónak minősülő) tagjáról van szó, ez havi szinten legalább a minimálbér vagy a garantált bér 112,5 százaléka. Ugyanakkor nem kell a minimumösszeggel számolni arra az időszakra, amelyre a tagnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló CSED-jogosultsága

Kérdés: Igényelhet GYES-t a szülése után egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, ha jogosult ugyan CSED-re, de nem szeretné elveszíteni a rokkantsági ellátását? Az édesanya a szülési szabadság letelte után GYED-et szeretne igényelni, mert az már nem veszélyezteti a megváltozott munkaképességére tekintettel folyósított ellátást.
Részlet a válaszából: […] ...szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Folyósítást kizáró tényező – többek között – a más rendszeres pénzellátásban részesülés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Ápolási díjban részesülő munkavállaló minimumjáruléka

Kérdés: Meg kell fizetnie a dolgozónak a minimálbér 30 százaléka után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot abban az esetben, ha napi egyórás munkaviszonnyal rendelkezik, és a jövedelme nem éri el ezt az összeget, de a nagymamája ápolására tekintettel ápolási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a munkaviszonyban álló (nem nyugdíjas) személy esetében a társadalombiztosítási járulék minimális alapja legalább a minimálbér.Ugyanakkor az említett jogszabályi hely (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezt a szabályt nem kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
1
2
3
8