19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele
Kérdés:
Jogosult lesz a 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevételére az a munkavállaló, aki egy éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, laktózintoleranciájára tekintettel jogosult személyi kedvezményre, 2023. április 7-én tölti be a 25. életévét, és bejelentette, hogy 2023. február 10-én elérte a várandóssága 91. napját? A munkavállalónak ez lesz az első gyermeke. Jogosult lehet egy időben az életkora alapján járó kedvezményekre és a személyi kedvezményre is?
2. cikk / 19 Családi adókedvezmény
Kérdés: Hogyan tudja visszafizetni a helytelenül igénybe vett családi kedvezményt az a munkavállaló, aki 2022. január hónapban a volt feleségével 50-50 százalékos arányban megosztva kérte a családi adókedvezményt, majd azt a felvilágosítást kapta, hogy csak 33 százalékot vehet igénybe, mert nem ő neveli a gyerekeket? Kell valamilyen bírságot fizetnie, ha majd csak az éves személyijövedelemadó-bevallásában korrigálja a hibát, és akkor fizeti vissza a különbözetet? Hogyan kerülhető el a bírság ebben az esetben?
3. cikk / 19 Családi kedvezmény elvált szülők esetén
Kérdés: Élhet a családi kedvezménnyel az elvált édesapa abban az esetben, ha a családi pótlékot az anya kapja, akinek nincs elegendő adó- és járulékköteles jövedelme, és a bíróság közös felügyeleti jogot állapított meg?
4. cikk / 19 Adó-visszatérítés
Kérdés: Jogosult lehet az apa az adó-visszatérítésre abban az esetben, ha a szülők elváltak, a gyereket az anya neveli, ő kapja a családi pótlékot is, de jelenleg GYES-en van, így nem volt adóalapja?
5. cikk / 19 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
6. cikk / 19 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető
Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
7. cikk / 19 Családi kedvezmény hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén
Kérdés: Figyelembe vehető kedvezményezett eltartottként a családi kedvezmény igénybevétele során a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek abban az esetben, ha jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Továbbra is fennáll a nappali tagozatos hallgatói jogviszony ebben az esetben? A családban van egy középiskolás gyermek is, aki után a szülők családi pótlékot vesznek igénybe.
8. cikk / 19 Adókedvezmények érvényesítése
Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
9. cikk / 19 Családi adókedvezmény elszámolása
Kérdés: Hogyan kell a gyakorlatban elszámolni a családi adókedvezményt havi 161?000 forint munkabérből abban az esetben, ha a munkavállalónak 3 gyermeke van? Milyen sorrendben érvényesíthető a kedvezmény a járulékokból?
10. cikk / 19 Családi adókedvezmény
Kérdés: Milyen összegű családi adókedvezményre jogosult a férj abban az esetben, ha 4 gyermeke van, a feleségével közösen érvényesítik a kedvezményt, a férj 1, a feleség pedig 3 gyermek után?
