20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Munkába járással kapcsolatos költségtérítés
Kérdés: Fizethető a munkavállalónak saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítés abban az esetben, ha a lakcímkártyán nem szerepel a tartózkodási helye?
2. cikk / 20 Célzott önsegélyező szolgáltatás
Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
3. cikk / 20 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
4. cikk / 20 Visszatérítendő lakáscélú támogatás
Kérdés: Milyen esetben/esetekben mentesül a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség hatálya alól a munkáltató által folyósított visszatérítendő lakáscélú támogatás?
5. cikk / 20 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
6. cikk / 20 Lakhatási támogatás II.
Kérdés: Adható adómentesen az albérleti hozzájárulás annak a dolgozónak, akinek van egy 25 százalékos tulajdonrésze egy lakásban, abban a városban, ahol a munkáltató székhelye is található, de nem tud benne lakni, mert a lakás haszon-élvezettel terhelt, és a haszonélvező ott is lakik?
7. cikk / 20 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
8. cikk / 20 Lakáscélú munkáltatói támogatás
Kérdés: Adható-e ugyanarra a lakásra kétszer is munkáltatói lakáscélú támogatás, és ha igen, milyen értékhatárokat kell figyelembe venni abban az esetben, ha a munkavállaló 2008-ban vásárolt lakása után az akkori szabályok szerint már részesült egyszeri lakáscélú támogatásban, de a munkáltató most a lakáskölcsön törlesztéséhez szeretne adni neki támogatást?
9. cikk / 20 Munkavállaló elszállásolása
Kérdés: Munkásszállásnak minősül a munkavállaló elszállásolása abban az esetben, ha naponta 4 órát ingázik a lakóhelye és a munkahelye között, ezért a munkáltató kibérelt egy helyiséget a városban lévő főiskola kollégiumában, amelynek valamennyi költségét megfizeti? Milyen adókötelezettség keletkezik ez után a juttatás után abban az esetben, ha kizárólag ez az egy munkavállaló részesül benne?
10. cikk / 20 Hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás minősítése
Kérdés: Helytálló-e a Társadalombiztosítási Levelek 176. számában megjelent 3017. számú kérdésre adott válasz, azaz adóterhet nem viselő járandóságként értelmezhető-e a már akár évekkel ezelőtt is, hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás?
