18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Betéti társaság tagjainak jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a 'T1041-es adatlapon egy 2021. január 4-én alakult betéti társaság beltagját, aki az ügyvezetői teendőit megbízási jogviszonyban látja el? A beltag jelenleg még rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amelyben kisadózóként fizeti meg a közterheket, de ezt február 28-án meg kívánja szüntetni. Be kell jelenteni valamilyen módon a betéti társaság kültagját, aki a beltag felesége, de munkát nem végez a cégben, mert ápolási díjban részesül?
2. cikk / 18 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Mi a helyes álláspont annak a munkavállalónak az esetében, aki már rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel? A vállalkozás szerint a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, és így például indoklás nélkül felmondható a munkaviszonya, illetve nem jogosult táppénzre, a cég könyvelője viszont nem osztja ezt a véleményt.
3. cikk / 18 1955-ben született nő
Kérdés: Valóban a 64. életéve betöltése után mehet nyugdíjba egy 1955. december 1-jén született nő, aki már korábban megszerezte a 40 év jogosultsági időt, de nem vette igénybe az ellátást? Milyen nyomtatványt kell kitölteni az igényléshez, illetve hová kell beadni a papírokat?
4. cikk / 18 Megállapodás hiányzó szolgálati időre
Kérdés: Valóban megfizetheti egy összegben a nyugdíjjárulékot a hiányzó szolgálati idő megszerzése érdekében az a nő, aki szerette volna igénybe venni a kedvezményes nyugdíjat, de a kérelmét elutasították, mert nem szerezte meg a szükséges 40 év szolgálati időt az ellátáshoz? Az életkora miatt nem talál munkát, így nem valószínű, hogy további szolgálati időt tud szerezni.
5. cikk / 18 Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása
Kérdés: A főállású munkaviszonyán túl az őstermelői jogviszonyát is meg kell szüntetnie annak a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőnek, aki igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját?
6. cikk / 18 Közalkalmazott nyugdíjazása
Kérdés: Kérheti a nyugdíja megállapítását 2017. december 31-től, azaz vasárnaptól az a közalkalmazott, aki 2017. július 25-én jogosulttá vált a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára, munkaviszonya 2017. december 30. napján felmentéssel szűnik meg, és 2017. május 1-jétől 2017. december 30-ig a felmentési idejét tölti, amelyre távolléti díj illeti meg? Jogosult lesz a 2018. évben járó nyugdíjemelésre ebben az esetben? Mi a legkorábbi időpont, amikor érdemes beadni a nyugdíjazás iránti kérelmet? Jogosult lehet esetleg korábbi időponttól az ellátásra az igénylő, tekintettel arra, hogy a jogosultsági idővel már rendelkezik? Mi az a távolléti díj, és mennyivel kevesebb az összege, mint a munkabér?
7. cikk / 18 Felmentési idő
Kérdés: Biztosítási időnek számít a felmentési idő annak az egészségügyben dolgozó nőnek az esetében, aki 2017 júniusában megszerezte a 40 év jogosultsági időt, és igénybe kívánja venni a kedvezményes nyugdíjat? Növekedni fog a jogosultsági idő mértéke a felmentési idő 8 hónapjával?
8. cikk / 18 Nyugellátás igénybevétele
Kérdés: Bármikor igénybe veheti a nyugellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az a nő, aki már rendelkezik a 40 év szolgálati idővel, de egyelőre nem kívánja igénybe venni az ellátást?
9. cikk / 18 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő öregségi nyugdíja
Kérdés: Kérheti 2017-ben, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a meglévő 44 év szolgálati ideje alapján az öregségi nyugdíj megállapítását az a nő, aki 2016-ban jogosult lesz a nők 40 év jogosultsági idő utáni nyugdíjára, és igénybe kívánja venni azt? Hogyan jár jobban, melyik esetben lesz magasabb a nyugdíja? Amennyiben most kéri a nyugellátás megállapítását, akkor a már meglévő plusz 4 év szolgálati ideje el fog veszni?
10. cikk / 18 Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
