10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kisadózó egyéni vállalkozó táppénzjogosultsága
Kérdés: Egy kismama, aki munkaviszonyban áll, és veszélyeztetett terhesként táppénzben részesül, munkaviszonya mellett kisadózói tevékenységet folytat. A kérdésem, hogy kisadózóként jogosult-e táppénzre? Amennyiben igen, akkor miként alakulhat az egyéni vállalkozói bevétele?
2. cikk / 10 Többes jogviszonyú kisadózó munkavégzése táppénzfolyósítás alatt
Kérdés: Dolgozhat továbbra is a kisadózó egyéni vállalkozásában egy manikűrös, aki a munkaviszonyában táppénzben részesül a veszélyeztetett terhességére tekintettel? Terheli-e ebben az esetben a havi 50 ezer forint?
3. cikk / 10 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Megoldást jelenthet egy 2020-tól kisadózó egyéni vállalkozó számára, ha a magasabb ellátás érdekében a szülés várható időpontját 2-3 hónappal megelőzően munkaviszonyt létesítene? Milyen összegű munkabérrel érdemes bejelenteni, hogy maximális ellátást kapjon?
4. cikk / 10 GYED-en lévő kisadózó egyéni vállalkozó megbízási jogviszonya
Kérdés: Végezhet munkát megbízási jogviszonyban egy GYED-en lévő kismama, aki az ellátás ideje alatt nem folytatja a tevékenységét a kisadózó egyéni vállalkozásában, vagy ez veszélyeztetné az ellátását?
5. cikk / 10 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
6. cikk / 10 CSED-jogosultság két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re az a kismama, aki 2018. február 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozóként volt biztosított, és emellett 2020. október 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített? A munkaviszony létesítése miatt a kisadózóként fennálló biztosítás a törvény erejénél fogva megszűnt, és 2020. október 25-én megszületett a gyermeke?
7. cikk / 10 Egyéni vállalkozás működtetése szülési szabadság ideje alatt
Kérdés: Főfoglalkozásúként meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó, vállalkozását heti 40 órás munkaviszonya mellett működtető egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha szülésére tekintettel a munkaviszonyában kiveszi az Mt. szerinti szülési szabadságot, de lemond a CSED-ről, mert a vállalkozása annyira jól megy, hogy jobban megéri neki személyesen abban dolgozni?
8. cikk / 10 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kisadózó egyéni vállalkozó kismama, aki a szülés idejére, illetve az azt követő időszakra egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, mert egy pályázaton azzal a feltétellel részesült támogatásban, hogy a vállalkozásának folyamatosan működnie kell? Elveszti az ellátásra jogosultságát, ha a bevételre tekintettel ez alatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót?
9. cikk / 10 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
10. cikk / 10 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?