Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] ...A Magyarországon bejegyzett vállalkozás külföldi – fióktelepnek nem minősülő – telephelyén dolgozók (beleértve a tartós kiküldetésben lévőket).– A szorgalmi időszakban vagy a szünidőben foglalkoztatott diákok.– A külföldi székhelyű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...a továbbiakban is, úgy mintha a munkavállaló továbbra is Korea területén állna alkalmazásban. Ugyanezen cikk (2) bekezdése rendelkezik a kiküldetési időtartam hosszabbításának lehetőségéről is, ennek értelmében, amennyiben a kiküldetés meghaladja a harminchat hónapot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezésünk az, hogy az indiai magánszemély külföldi munkáltatója – pl. a magyar cég indiai anyavállalata – révén megvalósult kiküldetés keretében végzi a felsorolt feladatokat a magyar cégnél. Ebben az esetben nem önálló tevékenységről van szó, melyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...kategóriába nemtartozó jövedelem nem rendszeres jövedelemnek minősül.A kérdésben már megfogalmazódott, hogy nem rendszeres, hanemeseti kiküldetésről van szó. Persze az is lényeges, hogy a munkavállalómunkaszerződésében milyen kikötések vannak a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Indiai állampolgárságú kiküldött közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy indiai állampolgár egy magyar vállalathoz jön egyéves kiküldetésbe, amely szeretne hozzájárulni az áttelepüléssel járó költségekhez? A munkabért és az egyéb juttatásokat a kiküldő cég fizeti, és az áttelepülési költséget is továbbszámlázzák a részükre. Van-e valamilyen egyezmény a kettős adózás elkerülésére, illetve van-e valamilyen speciális szabályozás erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett juttatás az Szja-tv. szerinti összevontadóalapba tartozó egyéb jövedelemnek minősül. Utána járulék, illetve – lévénszó külföldinek minősül személyről – százalékos eho fizetetésének akötelezettsége fel sem merülhet.A jövedelem az Indiával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként

Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi tartózkodásra tekintettel kapott összegetideiglenes kiküldetés esetén tipikusan napidíjnak, a tartós külszolgálat eseténinkább devizaellátmánynak nevezik. A napidíj vagy devizaellátmány aköltségtérítés egy sajátos formája. Ennek kifizetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Nappali tagozatos hallgató külföldi kiküldetése

Kérdés: Mi a teendő a napidíj elszámolásánál abban az esetben, ha egy kifizető külföldi kiküldetéssel bíz meg egy nappali tagozatos (PhD) ösztöndíjas hallgatót, aki még nem állt munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...ismeri el, ugyanakkor bizonyos mértékig az elvégzett munkaellenértékeként is funkcionál. A rövid idejű külföldi kiküldetés eseténszokásosan előforduló költségtérítés a napidíj, amelynek szabályszerűelszámolása esetén adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. szabályainál kell kezdeni. A jelzett törvény 3. § 11,12. és 13. pontjai a következőképpen határozzák meg a kiküldetés, a külföldikiküldetés, illetve a külszolgálat fogalmát. Kiküldetésnek (kirendelésnek) amunkáltató által elrendelt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagya telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével – minősül. Külföldikiküldetésnek a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzéseérdekében, a kifizető tevékenységével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Választott tisztségviselő és társadalmi aktíva kiküldetése

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a választott tisztségviselő, illetőleg társadalmi aktíva (aki lehet nyugdíjas és más munkahely főállású munkavállalója is) külföldi napidíjként keletkező jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés esetén a magánszemély a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében tartózkodik külföldön. A kifizető pedig megtéríti az ezzel kapcsolatos utazási költségeket. A munkáltató által elrendelt külföldön történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
2