7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
2. cikk / 7 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
3. cikk / 7 Szülés határozott idejű szerződés lejárta után
Kérdés: Kaphatja a táppénzt a szülésig az a kismama, akinek határozott idejű szerződése szeptember 8-án jár le, szülésének várható időpontja 2019. október 6., és 2019. május 27-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz valamilyen ellátásra a szülést követően is? Ha igen, akkor mi lesz az ellátások alapja? A munkavállaló a munkavégzése során egy anyasági ellátásokban részesülő kismamát helyettesített.
4. cikk / 7 Előnyszabály alkalmazása CSED és GYED megállapítása során
Kérdés: Alkalmazhatja az előnyszabályokat a harmadik gyermek után járó csecsemőgondozás díj és gyermekgondozási díj megállapításánál a kifizetőhely az alábbi esetben? A dolgozó jelenleg a 2016. október 3-án született második gyermeke után 2017. március 20-tól GYED-ben részesül, emellett 2017. augusztus 1-jétől napi 4 órában dolgozik. Első gyermekével 2015. december 2-áig GYED-ben részesült, amelyet szintén a kifizetőhely folyósított. A második gyermek jogán járó GYED összegének megállapításánál alkalmazták az Eb-tv. 51. §-a szerinti előnyszabályt, mivel a gyermek az előző GYED folyósításának megszűnését követő egy éven belül született, és kedvezőbb volt részére az első gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély naptári napi alapja. Lehetséges, hogy még mindig az első gyermek után járó GYED alapján kell folyósítani az ellátást?
5. cikk / 7 CSED és GYED megállapítása EU-s előzmény esetén
Kérdés: Hogyan történik a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj megállapítása annak a kismamának az esetében, aki Magyarországon 2014. szeptember 15-től biztosított, előtte 2013. február 18-tól 2014. február 12-ig más tagállamban állt munkaviszonyban, a szülés várható időpontja pedig 2015. március 30.? A kismama március 4-től szeretné igénybe venni a csecsemőgondozási díjat. Milyen összegű ellátásra számíthat, ha a szerződés szerinti bruttó jövedelme 205 000 forint, a fennálló munkaviszonya alatt semmilyen kieső ideje nem volt? Kell igazolnia az EU-ban fennálló munkaviszonyát, vagy az OEP rendelkezik ilyen nyilvántartással?
6. cikk / 7 Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
7. cikk / 7 Iratok megőrzése és selejtezése
Kérdés: Milyen megőrzési, illetve selejtezési határideje van a munkáltatónál előforduló bér-, munkaügyi, illetve társadalombiztosítási anyagoknak, nyilvántartásoknak, illetve egyéb iratoknak?
