9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Szülés határozott idejű szerződés lejárta után
Kérdés: Kaphatja a táppénzt a szülésig az a kismama, akinek határozott idejű szerződése szeptember 8-án jár le, szülésének várható időpontja 2019. október 6., és 2019. május 27-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz valamilyen ellátásra a szülést követően is? Ha igen, akkor mi lesz az ellátások alapja? A munkavállaló a munkavégzése során egy anyasági ellátásokban részesülő kismamát helyettesített.
2. cikk / 9 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után
Kérdés: Milyen időszakra vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az anya, illetve az apa után abban az esetben, ha mindketten ugyanannál a munkáltatónál állnak alkalmazásban, és a 2016. március 3-án született gyermekük után az anya 2016. február 1-jétől 2017. március 3-ig CSED-ben, majd GYED-ben részesült, a GYED folyósítása alatt a 2017. február 1-jétől március 3-ig tartó időszakban visszament dolgozni, 2017. március 4-től pedig az apa részesül GYES-ellátásban, amely mellett szintén munkát végez?
3. cikk / 9 Gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló
Kérdés: A munkaviszony létesítésének vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időpontjától kell figyelembe venni az 5 év kedvezményre jogosító időt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. szeptember 15-től áll a munkáltató alkalmazásában, és belépésekor leadott egy egyszerűsített határozatot, amely alapján a Magyar Államkincstár 2016. április 7-től állapította meg és folyósítja a támogatást? Be kell szereznie a munkáltatónak valamilyen igazolást a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítéséhez? Ha igen, akkor a kiállítás időpontja lehet későbbi, mint a munkaviszony létesítésének időpontja?
4. cikk / 9 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén
Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
5. cikk / 9 Anyasági ellátások
Kérdés: Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?
6. cikk / 9 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
7. cikk / 9 Anyasági ellátások összegének megállapítása
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
8. cikk / 9 Szülés a GYED időtartama alatt
Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
9. cikk / 9 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?