Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem. Amennyiben ugyanis az érintett kft.-tag a társaság ügyvezetői teendőit látja el, akkor azt a Ptk. értelmében kizárólag munkaviszony vagy megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Érthető olvasónk tanácstalansága a kérdést illetően, mivel az idevágó egyes jogszabályok között koránt sincs azonosság. Kezdjük az új Ptk.-val, amely a 3:112. § (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a bevételszerző tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja abban az esetben, ha nincs alkalmazottja, minden munkát ő csinál, és egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Végezhető a személyes közreműködés díjazás nélkül? A cégben a tag végzi az ügyvezetői feladatokat is megbízási szerződés alapján, "0" forint tiszteletdíj ellenében. Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a személyes közreműködés miatt abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet? Kaphat béren kívüli juttatásokat a tag (Erzsébet-utalvány, önsegélyező pénztári befizetés) abban az esetben, ha nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kft. tagjai által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Kft.-tag személyes közreműködése

Kérdés: Közreműködhet személyesen a cég tevékenységében egy kft. magánszemély tagja, ha ez a társasági szerződésben nem szerepel? Elég taggyűlési határozatban rögzíteni, hogy a tag személyesen közreműködik, amelyért havi 160 000 forint tagi jövedelmet kap?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. fogalomhasználata szerint [4. § d) pont 1. alpont] társas vállalkozónak akkor minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Nyugdíjba vonuló társas vállalkozó teendői

Kérdés: Valóban le kell-e mondania az ügyvezetésről, és ki kell-e lépnie a társaságból annak a kft.-tag ügyvezetőnek, aki nyugdíjba szeretne vonulni? A nyugdíjazás után visszaléphet-e a társaságba?
Részlet a válaszából: […] Idén még csak a 62 évesnél fiatalabb, jövőre viszont mindennyugdíjba vonulóra vonatkozik az a szabály, hogy a nyugdíjazása első napján nemállhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, ide nem értve a Tbj-tv.5. § (2) bekezdésében említett választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nappali tagozatos kft.-tag jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban áll, milyen bejelentési és fizetési kötelezettségei keletkeznek egy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának, aki alapított egy kft.-t, amelynek tevékenységében személyesen nem vesz részt, csak az ügyvezetői teendőket látja el díjazás nélkül? A tag a társaságból osztalékban részesül.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett taggal kapcsolatbantársadalombiztosítással összefüggő bejelentési és járulékfizetési kötelezettségnem merül fel, hiszen– az ügyvezetői tisztség ellátására választotttisztségviselőként kerül sor, akire akkor terjed csak ki a biztosítás,amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Kft.-tag előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Befolyásolja-e egy 38 éves munkaviszonnyal rendelkező, 57. életévét 2008 októberében betöltő nő előrehozott öregségi nyugdíját az a tény, hogy egy kft. tagja és ügyvezetője, de jövedelme nem keletkezik, csak osztalékot kap? Megkaphatja-e zavartalanul a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 9. §-a értelmében a 62. életév betöltésétmegelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki az 57. életévétbetöltötte, amennyiben legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj-tv. 5.§-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Többségi részesedéssel rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el a kft. ügyvezetését egy kft. tagja, akinek 50 százaléknál nagyobb részesedése van a cégben? A tag egyéni vállalkozóként is működik, ahol azonban semmilyen bevétele, illetve költsége nem keletkezik. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. évben az egyéni vállalkozásában, ha társas vállalkozóként vett fel jövedelmet, amely után megfizette a közterheket?
Részlet a válaszából: […] Összetett problémáról van szó. Az említett ügyvezető atársaság ügyvezetését 2006. június 30-áig társas vállalkozóként, ezt követőenválasztott tisztségviselőként, 2007. szeptember 1-jétől pedig választotttisztségviselőként – és amennyiben a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémával már a 2000. évi 28. és 134. számúAPEH adózási kérdés is foglalkozott. Ezek értelmében meghatározó (50 százalékotmeghaladó) tulajdoni részesedéssel rendelkező tag nem láthatja elmunkaviszonyban az ügyvezetői teendőket. Ezeket az iránymutatásokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.
1
2