17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 17 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
3. cikk / 17 Ügyvezetés CSED alatt
Kérdés: Kell-e új ügyvezetőt választania a vállalkozásnak abban az esetben, ha a teendőket jelenleg ellátó nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló kisadózó társas vállalkozó tag rövid időn belül CSED-re válik jogosulttá?
4. cikk / 17 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
5. cikk / 17 Főállású kisadózó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
6. cikk / 17 Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege
Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
7. cikk / 17 Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása
Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
8. cikk / 17 Babaváró támogatás jogosultsági feltételei
Kérdés: Biztosítottnak minősül, azaz megfelel a babaváró támogatásra jogosultság feltételének, ha a házasfelek egyike rokkantsági ellátásban részesülő (tehát egészségügyi szolgáltatásra jogosult) kisadózó?
9. cikk / 17 Kisadózói tevékenység CSED tartama alatt
Kérdés: Folytathatja személyesen a kisadózói tevékenységét a CSED időtartama alatt egy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező kisadózó egyéni vállalkozó, aki rövidesen szülni fog? Hogyan kell értelmezni a Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdését, amely szerint a CSED tartama alatt nem kell megfizetnie a kisadózónak a tételes adót, kivéve, ha az ellátás folyósításának tartama alatt kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez?
10. cikk / 17 Kisadózó betéti társaság tagjainak jogállása
Kérdés: Az érvényes jogszabályoknak megfelelő lenne egy betéti társaság nyugdíjas kültagjának kisadózóként történő bejelentése akkor, ha így a továbbiakban a cégnek nem lenne főállású kisadózó tagja? Korábban a beltag működött személyesen közre a társaságban heti 36 órás munka-viszonya mellett, de a munkaviszonya megszűnt, munkanélküli-ellátást szeretne igényelni, ezért a továbbiakban a társaságban sem kíván személyesen közreműködni.
