8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
2. cikk / 8 Átalányadózó egyéni vállalkozó nagyszülői GYED-e
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a lánya helyett, nagyszülőként igényli a GYED-et? Jogosult lehet egyáltalán az ellátásra ebben az esetben?
3. cikk / 8 Átalányadózó egyéni vállalkozó bevallásai CSED alatt
Kérdés: Foglalkoztathat alkalmazottat egy átalány-adózó egyéni vállalkozó a CSED ideje alatt olyan módon, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát? Ha igen, akkor a bevétele után a személyi--jövedelemadó-előleget kell fizetni negyedévente és az alkalmazott utáni járulékokat? Ebben az esetben az '58-as bevallást nem kell beadni?
4. cikk / 8 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
5. cikk / 8 GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Valóban nem kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette folytatja a vállalkozási tevékenységét?
6. cikk / 8 Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kérdés:
Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?
7. cikk / 8 Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása
Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
8. cikk / 8 Nyugdíj összegének emelése
Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
