Választott tisztségviselők külföldi kiküldetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a választott tisztségviselők részére külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett devizaellátmány után? A tisztségviselők tiszteletdíjat kapnak, amely biztosítási kötelezettség alá esik, és a cég tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében utaznak külföldi kiküldetésre.
Részlet a válaszából: […] Az említett választott tisztségviselő devizaellátmányánakteljes összege adóköteles, és a tiszteletdíjjal azonos módon összevontadóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül,amely után ugyancsak meg kell fizetni a társadalombiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként

Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...is funkcionál. Veleszemben költség kizárólag jogszabályban meghatározott mértékig érvényesíthető,amely napi fix összeget jelent. A külföldi kiküldetésért (külszolgálatért)kapott összegből annak 30 százaléka levonható, de a 168/1995. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Nappali tagozatos hallgató külföldi kiküldetése

Kérdés: Mi a teendő a napidíj elszámolásánál abban az esetben, ha egy kifizető külföldi kiküldetéssel bíz meg egy nappali tagozatos (PhD) ösztöndíjas hallgatót, aki még nem állt munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzéstöbbletköltségeit ismeri el, ugyanakkor bizonyos mértékig az elvégzett munkaellenértékeként is funkcionál. A rövid idejű külföldi kiküldetés eseténszokásosan előforduló költségtérítés a napidíj, amelynek szabályszerűelszámolása esetén adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

-Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
Részlet a válaszából: […] ...kívül helyezték a tartósankülföldön foglalkoztatottak devizaellátmányáról szóló 29/1992. Korm.rendeletet, valamint az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítőkdevizaellátmányáról szóló 30/1992. Korm. rendeletet, amelyek rendelkeztekarról, hogy a tartósan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya

Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi foglalkoztatás, a kiküldetéssorán felmerült költségek fedezetéül szolgál. Az Szja-tv. 3. § 12. pontja értelmében külföldi kiküldetés:belföldi illetékességű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében akifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.