Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...béremelésekre is. Ausztriában a kollektív szerződések a saját alkalmazási területükön közvetlenül törvényerővel bírnak, tehát a külföldi vállalkozások ausztriai szolgáltatásnyújtásának keretében ausztriai munkavégzésre kiküldött munkavállalókra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Külföldi ügyvezető járulékai

Kérdés: Hogyan kell eljárni a külföldi ügyvezetők esetében, ha nem tartózkodnak Magyarországon, de tagjai a társaságnak, és nem tudnak egyéb jogviszonyt igazolni? Mi a különbség az uniós és a harmadik állam polgárai között?
Részlet a válaszából: […]  Ebből a szempontból különbséget kell tennünk:a) EGT-tagállam,b) nemzetközi (szociálpolitikai vagy szociális biztonsági)egyezménnyel érintett állam ésc) harmadik állampolgára között.Az a) pont alatti esetre társadalombiztosítási szabályainkata közösségi rendeletek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt kellett érteni. Csupán 2010.évtől kell munkaviszonynak tekinteni a magyar jog hatálya alá tartozómunkaviszony mellett a külföldi jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt is,feltéve hogy az alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Romániában is foglalkoztatott magyar állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Melyik államban lesz biztosított az a magyar állampolgár, aki Romániában áll határozott idejű munkaviszonyban 2008. december 1-jétől 2010. november 31-ig havi 150 000 forint munkabérért, de 2010. február 17-től Magyarországon is ellátja egy cég ügyvezetői teendőit havi 470 000 forint tiszteletdíj ellenében? A dolgozó Romániában is rendelkezik állandó lakóhellyel.
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben – figyelembe véve az EGT idevágó szabályait- a munkavállalóra Romániában terjed ki a biztosítás.Magyarországon fennálló jogviszonyában ez alapján – aromániai E101-es igazolás bemutatásával – nem terjed ki rá a biztosítás, ígytiszteletdíja után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] ...alatt -végez munkát. Úgy véljük, hogy a kérdésbeli helyzet megfelel a kirendeléstörvényi ismérveinek, tehát a munkavállaló külföldi kirendeléséről van szó.Tekintve, hogy a kirendelés az Unió egyik tagállamába történt, ezért aközösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Szlovák állampolgárok jogviszonya

Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.
Részlet a válaszából: […] A megoldás kulcsa az OEP kezében van, mivel taj-szám nélkülaz APEH rendszere nem fogadja be a 08-as járulékbevallást. Az üggyelkapcsolatos véleményünk, hogy a szlovák állampolgárokra a magyarországiközalkalmazotti jogviszonyuk alapján az 1408/71./EGK rendelet 13. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Olasz állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: Keletkezik-e járulék- vagy eho-fizetési kötelezettség egy kizárólag olasz tulajdonosokkal működő magyarországi betéti társaság üzletvezetésre jogosult olasz állampolgárságú beltagja után, aki Olaszországban rendelkezik biztosítással?
Részlet a válaszából: […] Két okból sem keletkezik az olasz állampolgárságú beltagután Magyarországon járulékfizetési kötelezettség. Az egyik ok, hogy az EUkoordinációs szabályai alapján az uniós polgár csak egy tagállamban válhatbiztosítottá. Amennyiben az üzletvezetésre jogosult beltag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Magyar kft. olaszországi fióktelepén dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: A magyar vagy az olasz törvények alapján kell-e bejelenteni egy magyarországi székhellyel bejegyzett kft. Olaszországban létesített fióktelepének magyar állampolgárságú munkavállalóit? A dolgozók a kft. és az olasz cég között kötött vállalkozási szerződés alapján végeznének munkát Olaszországban.
Részlet a válaszából: […] Magyarország 2004. május 1-jei uniós csatlakozása óta aközösségi jog hatálya alá tartozik. Társadalombiztosítási szempontból ez aztjelenti, hogy a magyar munkavállalók Közösségen belüli munkavégzése esetén az1408/71/EGK rendelet szabályait kötelezően alkalmazni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Külföldön biztosított munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetnie a 4350 forint összegű járulékot egy több mint két éve külföldön dolgozó munkavállalónak, akinek külföldön van egészségügyi biztosítása is, és Magyarországon semmilyen orvosi ellátást nem vesz igénybe? Az APEH felvilágosítása szerint, ha nem jelentkezik ki a lakásból, minden hónapban meg kell fizetnie ezt a közterhet.
Részlet a válaszából: […] ...nem tudjuk pontosan a külföldi munkavégzés helyét,pedig más a helyzet akkor, ha a fia EGT-tagállamban vagy szociálpolitikai,illetve szociális biztonsági egyezményes országban, vagy ha ún. harmadikállamban dolgozik. Emiatt válaszunkat mindhárom esetre vetítve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben választott tisztségviselőről van szó, akibiztosítási kötelezettségének elbírálására a munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban állóra vonatkozó [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti]szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.
1
2
3
4