Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni. Van azonban egy kedvező szabály....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Korhatár előtti nyugdíjas személy éves keretösszege

Kérdés: Beleszámít-e az éves keretösszegbe, ha egy korhatár előtti öregségi nyugdíjas személyesen közreműködő tag a minimálbér után megfizeti a járulékokat, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? Visszakapja-e 2013. januárban a korhatár előtti ellátást a nyugdíjas személy, ha már 2012. április végén átlépte az éves keretösszeget, és elveszítette az ellátását, vagy majd csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kérheti a nyugellátást? Hogyan változik abban az esetben, ha az éves keretösszeget csak decemberben éri el?
Részlet a válaszából: […]  A nyugdíj, illetve a korhatár előtti ellátás mellettimunkavégzés kereseti korlátja 2012-re vonatkozóan a minimálbértizennyolcszorosa, tehát 18 x 93 000 forint = 1 674 000 forint.Az összeg meghatározása során a Tny-tv. 83/B. §-a értelmébenaz általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...képeznidecemberben.A leírtak analóg módon érvényesek a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára is.Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 187. számában – 2010.12.20.)Észrevétel:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a piaci kereset, vagy a minimálbér kétszerese alapján fizet járulékot 2010-ben főfoglalkozású evás vállalkozó? 2009-ben a minimálbér kétszeres összege után történt a fizetés.
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbérután. Ami fontos, hogy az eva hatálya alá tartozó egyéni és társasvállalkozót nem érintik a kivét, illetve személyes közreműködői díjkiegészítésére vonatkozó szja és százalékos eho fizetésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.