17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Munkába járás saját gépjárművel
Kérdés: Vonatkozik valamilyen összeghatár a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére?
2. cikk / 17 Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
3. cikk / 17 Elengedett költségtérítés közterhei
Kérdés: Az 50/1999. EÜM rendelet 2. §-ának d) pontja alapján a munkáltató 2 évente éles látást biztosító szemüveget juttat a munkavállalóknak. A szabályzat értelmében amennyiben a szemüveg átvételétől számított 2 éven belül a munkaviszony a munkavállaló hibájából vagy kezdeményezésre szűnik meg, a szemüveg időarányos költségét a munkavállalónak meg kell térítenie. A munkáltató által kezdeményezett felmondás esetén, valamint nyugdíjba vonulásnál a munkavállalót nem terheli költségtérítés, közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszűnés esetén pedig a költségtérítés egyedi elbírálás alá kerül. Származik bevétele a munkavállalónak, és ha igen, milyen közteherfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és milyen a munkáltatót az elengedett költségtérítés után?
4. cikk / 17 Autópálya-matrica adója
Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli 2011-ben a céges autókra vásárolt autópálya-matrica, a magánszemély részére saját autójához hivatali, üzleti utazáshoz vásárolt autópálya-matrica, illetve a magánszemély részére munkába járásra használt gépkocsihoz vásárolt autópálya-matrica díját?
5. cikk / 17 Vidéki dolgozók bérlete
Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy a munkáltató a cafeteria-rendszer keretében a vidéki dolgozók bérlettérítését 100 százalékra egészítse ki?
6. cikk / 17 Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése
Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
7. cikk / 17 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
8. cikk / 17 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.
9. cikk / 17 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
10. cikk / 17 Vasutassztrájk miatti buszjegyvásárlás adókötelezettsége
Kérdés: Kifizethető-e adómentes térítésként a Volán-buszjegy abban az esetben, ha egy dolgozó a vasutassztrájk miatt busszal kénytelen dolgozni menni, de a bérlettel történő elszámolás után megkapja a költségtérítését? Járhat-e neki a sztrájk idejére a dupla adómentes kifizetés [egyszer vasúti bérlet révén, egyszer pedig Volán-buszjegy(ek) révén]?
