Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek esetében (e körbe tartozik az osztalék is) maximum a minimálbér összege huszonnégyszeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni.Tehát a maximum-adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő járulék és szociális hozzájárulási adó összegét közvetlenül nem érinti.Például, ha egy főfoglalkozású 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó első negyedéves bevétele 3.000.000 forint, akkor jövedelme 1.800.000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (6) bekezdése értelmében a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...százalékát. A járulékalap ez esetben a megbízási díj költségekkel csökkentett része. Költségként elszámolható egy 10 százalékos költséghányad, ez esetben nincs szükség számlákra, vagy alkalmazható tételes költségelszámolás a megbízási díj 50 százalékáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Négygyermekes átalányadózó járulékalapja

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy GYET-ben részesülő, négygyermekes átalányadózó édesanyának, tekintettel arra, hogy személyi jövedelemadót nem fizet? Egyéni vállalkozói bevétele kb. havi 600 000 forint, és 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben biztosított átalányadózó egyéni vállalkozóról van szó, aki a GYET-re tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó

Kérdés: Maradhat továbbra is főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, akinek az egészségi állapota 56 százalékos? Miként alakulna a helyzete, ha kifizetőtől szerzett bevétel miatt nem lehetne kataalany tovább, hanem átalányadózóként folytatná a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként a vállalkozó jövedelme, és így a közterhek alapja tulajdonképpen a bevétel és a tevékenységi kör alapján választható költséghányad különbsége.Ugyanakkor élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása úgy történik, hogy a vállalkozó a számlázott bevételeiből levonja a tevékenységi köre alapján megállapított költséghányadot. A költséghányad 40, 80 vagy 90 százalék lehet, attól függően, hogy a vállalkozó milyen tevékenységet végez....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Átalányadózó vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani 2021. évre vonatkozóan az éves minimálbér ötszörösét meghaladó (egészen pontosan 16 600 000 forint) árbevétellel rendelkező, nem biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapját, tekintettel arra, hogy különböző portálokon eltérő összegek találhatóak? Az egyik vélemény szerint a bevétel 10 százaléka az alap, a másik szerint ennél alacsonyabb.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származó jövedelem. A kérdésben átalányadózó mezőgazdasági őstermelőről van szó, aki esetében 90 százalék a költséghányad [Szja-tv. 53. § (1) bekezdés e) pontja], tehát a jövedelem a bevétel 10 százaléka.Ugyanakkor az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Átalányadózás ingatlan-bérbeadás és magánszálláshely-tevékenység esetén

Kérdés: Választhatja az átalányadózást egy öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó abban az esetben, ha magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez? Abban az esetben, ha ugyanez az egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez, átalányadózás választása esetén valóban semmilyen közterhet nem kell megfizetnie évi 1 200 000 forint bevételig? Milyen közterheket kell megfizetni az 1 200 000 forint feletti bevétel után? Az '58-as bevallást üresen is be kell nyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...Az átalányadózó egyéni vállalkozó az ingatlan-bérbeadási, illetve magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységére 40 százalék költséghányadot alkalmazhat. Az átalányadózásból származó jövedelemből az éves minimálbér felét meg nem haladó összeg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
1
2