Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés:

Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?

Részlet a válaszából: […] ...pontja értelmében mindenképpen mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, így ebben az esetben a külföldön fennálló biztosítási jogviszony igazolására sincs szükség.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelme,– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkavállalói érdekképviseleti szervezet által adott juttatás adómentessége

Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...ha az adott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás tevékenység ellenértékeként, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy a Ptk. szerinti más szerződéses jogviszonyban kerül kifizetésre a magánszemély részére. Az érdekképviseleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...képviselete minősül.Ha a programszervező cég és a programba bevont kapcsolt vállalkozása között időközben a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnik, akkor a kapcsolt vállalkozásnak adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság számára a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Elhunyt munkavállaló

Kérdés: Hogyan rendezheti a táppénzt, illetve a ki nem adott szabadságot a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akit 2016. március 21-től foglalkoztatott, 2016. augusztus 1-jétől súlyos betegség miatt keresőképtelen volt, és 2017. áprilisban elhunyt? A munkavállaló haláláról az internetről értesült a munkáltató, a családtól semmilyen értesítést nem kaptak, az özvegy nem akar kommunikálni a munkáltatóval. A keresőképtelenségről szóló igazolások 2017. április 3-ig állnak a kifizetőhely rendelkezésére, a munkáltató a halál pontos idejét nem tudja.
Részlet a válaszából: […] ...számított egy éven belül.Az elhalálozás dátumának kiderítésére több lehetőség van. Ez nemcsak a táppénz elszámolása, hanem a jogviszony megszüntetése miatt is fontos. Tájékoztatást lehet kérni a keresőképtelen állományban tartó orvostól a halál napjára és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Hogyan alakul a kft. személyes munkavégzésre nem kötelezett tagjának a személyijövedelem­adó-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a társaság az általa megvásárolt saját üzletrészt térítés nélkül adja át számára? Kell fizetni egészségügyi hozzájárulást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek az értékpapír szokásospiaci értéke minősül.Az adókötelezettség jogcímét a felek között egyébkéntfennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kellmegállapítani. A kérdéses esetben a kft. munkavégzésre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Áru vásárlása adószámos magánszemélytől

Kérdés: Milyen levonási és bevallási teendői vannak annak a cégnek, amely egy adószámos magánszemélytől vásárol árut? Ki kell állítani ebben az esetben a T1041 számú nyomtatványt? Ki kell tölteni a 1208. számú nyomtatvány M részét is, vagy elegendő csak az A részt?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik a felek között olyan – pl. a foglalkoztató ésfoglalkoztatott viszonyában létrejövő, munkavégzésre irányuló – jogviszony,amely társadalombiztosítási kötelezettséget eredményezne. Ezért a cégnek azadószámos magánszemélyt a T1041...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Részvényvételi opció juttatása munkavállaló részére

Kérdés: Belföldi jövedelemnek minősül-e, és ha igen, milyen jellegű jövedelemként kell figyelembe venni a magánszemély munkavállaló részére elszámolóáron adott külföldi vállalati részvényopciót, amely leghamarabb három év után áll rendelkezésre? Az opció lehívására három lehetősége van a dolgozónak:
1. kéri a kedvezményes elszámolóár és a piaci ár különbözetéből eredő összeg kiutalását, vagy
2. kedvezményes áron megvásárolja a részvényeket, vagy
3. a kettő kombinációja.
Mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, és mi lesz az adó alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamintaz említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt ésa szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározottjogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.
1
2
3