22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai
Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
2. cikk / 22 Munkaviszonyban álló nyugdíjas személy egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Magánszemélyként meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy saját jogú öregségi nyugdíjas tagnak abban az esetben, ha a cég tevékenységi körébe tartozó feladatokat és az ügyvezetést is munkaviszony keretében látja el? Jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjasstátusza alapján, vagy csak abban az esetben, ha megfizeti a járulékot?
3. cikk / 22 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
4. cikk / 22 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő kft.-tag
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettel 2018. szeptember 15-től kedvezményes nyugdíjat igényel? A tag havi jövedelme háromszázezer forint.
5. cikk / 22 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjának nyugdíja
Kérdés: Milyen hatással van a folyósított nyugdíjra a nyugdíjas-szövetkezetben való foglalkoztatás? Szüneteltetnie kell a nyugdíját annak a személynek, aki tagként be kíván lépni a szövetkezetbe?
6. cikk / 22 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet
Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
7. cikk / 22 Kisadózó betéti társaság tagjainak jogállása
Kérdés: Az érvényes jogszabályoknak megfelelő lenne egy betéti társaság nyugdíjas kültagjának kisadózóként történő bejelentése akkor, ha így a továbbiakban a cégnek nem lenne főállású kisadózó tagja? Korábban a beltag működött személyesen közre a társaságban heti 36 órás munka-viszonya mellett, de a munkaviszonya megszűnt, munkanélküli-ellátást szeretne igényelni, ezért a továbbiakban a társaságban sem kíván személyesen közreműködni.
8. cikk / 22 Nyugdíjas tagok egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Alaptalanul fizették meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy 2008-ban létrejött cég két nyugdíjas tulajdonosa után, akik személyesen soha, semmilyen jogviszonyban nem működtek közre a társaság tevékenységében, nyugdíjasként pedig biztosítottnak számítanak?
9. cikk / 22 Nyugdíjas kisadózó nyugdíjemelése
Kérdés: Az éves megszerzett bevétel hány százalékával kérheti a nyugdíja emelését egy betéti társaság saját jogú öregségi nyugdíjas beltagja, aki főfoglalkozásúnak nem minősülő kisadózóként 25 000 forint tételes adót fizet?
10. cikk / 22 GYES-en lévő nyugdíjas kültag munkavégzése
Kérdés: Dolgozhat a 4 éves unokájára tekintettel kapott GYES mellett hetente néhány napot egy betéti társaság nyugdíjas kültagja, aki eddig nem vett részt a társaság munkájában, vagy célszerűbb, ha a szülők igénylik ismét a gyermekgondozási segélyt? Milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár a munkavégzése?