27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Elmaradt munkabér
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a levonandó járulékokat annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonyát 2020. június 15-én szüntette meg a munkáltató, de ezután – tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetése körül bonyodalmak adódtak – a foglalkoztató az ügyvédje tanácsára úgy döntött, hogy utólagosan elmaradt munkabér címén még 2 havi munkabérének megfelelő összeget fizet ki a dolgozónak 2020. október hónapban? Az érintett személy szeptember 10-től 40 év jogosultsági idejére tekintettel kedvezményes nyugdíjban részesül.
2. cikk / 27 Passzív GYES figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív GYES időtartama?
3. cikk / 27 Cégkapu
Kérdés: Hogyan érinti a cégkapu kötelező használata a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevallások beküldését?
4. cikk / 27 Jogviszony bejelentésének ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
5. cikk / 27 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
6. cikk / 27 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
7. cikk / 27 Meghatalmazás adóhatósági eljárások során
Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
8. cikk / 27 GYED alapja második gyermek születése esetén
Kérdés: Milyen jövedelem alapján folyósítható a GYED a második gyermek után az alábbi esetben? Az egyéni ügyvédként dolgozó édesanya 2012. február 28-án szülte meg első gyermekét, a TGYÁS-t nem vette igénybe, az apa GYED-et igényelt, melyet 2014. február 28-ig folyósított a kifizetőhely, közben az apa a GYED folyósítása mellett 2014. január 24-től heti 20 órában visszament dolgozni, és 2014. március 1-jétől GYES-ben részesült. 2014. március 21-én megszületett a második gyermekük, az anya a TGYÁS-t ismét nem vette igénybe, az apa pedig 2014. szeptember 5-től GYED-et igényelt.
9. cikk / 27 Egyéni ügyvéd szülése
Kérdés: Kell szüneteltetni az ügyvédi tevékenységet a TGYÁS és a GYED igénybevételének ideje alatt annak az egyéni ügyvédnek az esetében, aki várhatóan 2014. május 9-én fog szülni, de a terhességi-gyermekágyi segélyt már a szülést megelőzően igénybe kívánja venni? Mi történik akkor, ha szünetelteti a tevékenységét az ellátások igénybevétele alatt?
10. cikk / 27 Szolgálati idő megállapítása
Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
