7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Nevelőszülő jövedelme
Kérdés: Jogosult-e jövedelempótló juttatásra az a nevelőszülő, aki 3 éve végzi ezt a tevékenységet, amelyért havi 15 000 forint tiszteletdíjat kap, 18 éves munkaviszonnyal rendelkezik, de 4 éve semmilyen munkát nem végez? Az igénylését elutasították, mert a tiszteletdíjat hozzáadták a család jövedelméhez, pedig tudomása szerint ez az összeg nem számít jövedelemnek.
2. cikk / 7 Választott tisztségviselők külföldi kiküldetése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a választott tisztségviselők részére külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett devizaellátmány után? A tisztségviselők tiszteletdíjat kapnak, amely biztosítási kötelezettség alá esik, és a cég tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében utaznak külföldi kiküldetésre.
3. cikk / 7 Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként
Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?
4. cikk / 7 Előleg-e az ellátmány?
Kérdés: A számviteli nyilvántartások és az szja-törvény szerint előlegnek minősül-e az ellátmány az alábbi esetben? Egy intézménynél a központi épületben 1 db házipénztár található. A megyében 5 városi ügyészség működik, házipénztárt nem üzemeltetnek, de a napi működéshez szükséges költségek fedezeteként meghatározott összegű készpénzben, úgynevezett "ellátmányban" részesülnek, elszámolási kötelezettséggel, minden hónapban, 30 napon belül, ezt 1 fő kezeli.
5. cikk / 7 Nappali tagozatos hallgató külföldi kiküldetése
Kérdés: Mi a teendő a napidíj elszámolásánál abban az esetben, ha egy kifizető külföldi kiküldetéssel bíz meg egy nappali tagozatos (PhD) ösztöndíjas hallgatót, aki még nem állt munkaviszonyban?
6. cikk / 7 Devizaellátmány járulékai
Kérdés: Magyarországon kell-e a devizaellátmány után járulékot fizetni abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű cég németországi telephelyén foglalkoztat munkavállalókat, akik minimálbért és külön szerződés alapján devizaellátmányt kapnak?
7. cikk / 7 Németországba kiküldött munkavállalók közterhei
Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.