7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Nem pénzben adott vagyoni érték eho-kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell meghatározni az eho alapját a béren kívüli juttatásnak nem minősülő nem pénzben adott vagyoni érték esetén?
2. cikk / 7 Bérbeadásból származó jövedelem adóelőlege
Kérdés: Lakásbérbeadásból a magánszemélynek a bevétel 90 százalékának hány százalékát kell adóelőlegként befizetni, ha a várható bérjövedelemmel együtt az nem lesz több, mint 5 millió forint?
3. cikk / 7 Külföldön dolgozó munkavállaló ehója
Kérdés: Keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége annak a főállású munkaviszonyban álló magyar orvosnak, aki szabadságot vesz ki, és ez idő alatt Nagy-Britanniában önálló tevékenység keretében dolgozik? Mi lesz az alapja a fizetendő köztehernek?
4. cikk / 7 14 százalékos eho alapja
Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
5. cikk / 7 Magyarországra kiküldött francia állampolgár járulékai
Kérdés: Kinek és milyen összeg után kell megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha egy francia állampolgárt a francia munkáltatója 12 hónapot meghaladó időtartamra munkavégzés céljából Magyarországra helyezi?
6. cikk / 7 Külföldi munkavállaló részére adott természetbeni juttatás
Kérdés: Kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni abban az esetben, ha egy külföldi munkavállaló adóköteles természetbeni juttatásban részesül?
7. cikk / 7 Nyugdíjas magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos eho-t annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki tőzsdézik, és emiatt külön adózó jövedelme keletkezik?