Közalkalmazott édesanya további jogviszonya

Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
Részlet a válaszából: […] ...– akkor is, ha a szabadságát tölti, akft.-ben a tagi munkavégzés, más szóval személyes közreműködés megkezdésénekidőpontjától járulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a tagezért külön díjazásban részesül [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen összegű díjazást kell fizetni a nyári szakmai gyakorlatukat töltő, tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére?
Részlet a válaszából: […] ...tanulókra – ellentétben a tanulószerződésselrendelkezőkkel – a nyári szakmai gyakorlat tartama alatt sem terjed ki abiztosítás. Utánuk járulékfizetési kötelezettség tehát nem keletkezik, és hajuttatásuk nem haladja meg a kötelező mértéket, akkor utána százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékalap megállapításánál az igazgatótanácsitisztségért kifizetett díjat kell figyelembe venni. E tekintetben nembefolyásolja a járulékfizetési kötelezettség elbírálását, hogy azigazgatótanácsi térítések forrásául a leányvállalattól kapott osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Tanulók nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a közép-, illetve felsőoktatási képzésben részt vevő tanulók kötelező nyári szakmai gyakorlatával kapcsolatban? Kell-e adni valamilyen juttatást, be kell-e jelenteni az APEH-nak, illetve milyen közterheket kell megfizetni a foglalkoztatás után?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelőhallgatói munkadíjat köteles fizetni a gazdálkodó szervezet. Ezen juttatás után – biztosítási kötelezettség hiányában -járulékfizetési kötelezettség nincs. A kötelező minimum feletti részt 11százalékos eho terheli.Összefoglalva:A nyári szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Szakképző iskolai tanuló nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: A minimálbér 20 százalékát vagy az arányosított összeget kell-e kifizetni annak a szakmunkástanulónak, aki 2 hetes szakmai gyakorlatát tölti egy cégnél?
Részlet a válaszából: […] A szakképző iskolai tanulóknak kötelező nyári szakmaigyakorlaton kell részt venniük. A tanulókat megillető juttatások éskedvezmények szabályai, valamint az utánuk teljesítendő adó- ésjárulékkötelezettségek eltérnek egymástól, attól függően, hogy az érintetttanulót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen kevés konkrétumot tartalmaz, ezértmegválaszolása során többféle lehetőséggel kell számolni. A szakképző iskolaitanuló ugyanis foglalkoztatható tanulószerződéssel vagy anélkül a gyakorlatiképzés keretein belül, ezenkívül a szünidő tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötnek egyéb munkavégzésre irányulójogviszonyt, tehát a diákot a cég a nyári gyakorlat keretein túl nem kívánjafoglalkoztatni – járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.A tanuló nyári gyakorlatának tartamára járó díjazása aminimálbér 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jutalma

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tanulószerződés alapján foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak kiosztott jutalom után?
Részlet a válaszából: […] ...rész.Abban az esetben, ha a tanuló az adóterhet nem viselő juttatás értékhatárát meghaladó jutalomban részesül, úgy e juttatás után járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, a kifizetőnek azonban százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...iskolai tanulmányokat folytató tanulót, feltéve hogy tanulószerződéssel rendelkezik. A biztosítási kötelezettséggel összefüggő járulékfizetési kötelezettséget a tanulószerződésben meghatározott díj alapulvételével kell teljesíteni [Tbj-tv. 4. § k) pont 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
2