Versenytilalmi díj

Kérdés: Meg kell fizetni a szakképzési hozzá-járulást a szociálishozzájárulásiadó-alapot képező jövedelem után abban az esetben, ha egy volt munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően még további 6 hónapon át versenytilalmi díjat kap? Van minimálisjárulék-fizetési kötelezettség az említett dolgozó után, vagy a versenytilalmi díj teljes összege (havi 450 ezer forint) a járulékalap?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nem munkaviszonyból származó, hanem egyéb jövedelemnek minősül. Ez pedig azt jelenti, hogy nem vehető figyelembe járulékalapot képező jövedelemként.Ugyanakkor a kifizetőnek meg kell utána fizetnie a szociális hozzájárulási adót, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a levonandó járulékokat annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonyát 2020. június 15-én szüntette meg a munkáltató, de ezután – tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetése körül bonyodalmak adódtak – a foglalkoztató az ügyvédje tanácsára úgy döntött, hogy utólagosan elmaradt munkabér címén még 2 havi munkabérének megfelelő összeget fizet ki a dolgozónak 2020. október hónapban? Az érintett személy szeptember 10-től 40 év jogosultsági idejére tekintettel kedvezményes nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...módosult. A késedelmesen teljesített bérfizetés miatt járó késedelmi kamat a Tbj-tv. 21. §-ának e) pontja értelmében nem minősül járulékalapnak, és a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (3) bekezdésének g) pontja szerint nem alapja a szociális hozzájárulási adónak sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy bármilyen jogviszony keretében személyesen közreműködjék a társaság tevékenységében, mindössze azt kell szem előtt tartania, hogy járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...felül jogosult a szükséges feltételek fennállása esetén. A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Továbbá előírja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Sajnos ezzel a kérdéssel kapcsolatban még mindig sok téves információ hangzik el annak ellenére, hogy az idevágó jogszabály és annak gyakorlati alkalmazása évek óta nem változott. A további félreértések elkerülése érdekében tájékoztatjuk, hogy jelenleg nem fordulhat elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett juttatások járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt kártérítés, elmaradt munkabér, illetve felmentési időre járó bér után? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a kártérítést nem tekinti járulékalapnak, tekintettel arra, hogy nincs szja-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a felmentésiidőre járó átlagkeresetén felül megilleti a rendes felmondás esetén járóvégkielégítés is. Ez szintén járulékalapot képező jövedelem, viszont a 7,5százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is kell teljesíteni.) Előreláthatóan afrancia leányvállalat által fizetett bér nem Magyarországon lesz adóköteles,így járulékalapnak a kirendelt dolgozó munkaszerződésben meghatározotttárgyhavi személyi alapbérét kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § k) 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Munkavállalói járulék

Kérdés: 2009. január 1-jétől valóban le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot a betegszabadságra járó díjazásból, a végkielégítésből, jubileumi jutalomból, szabadságmegváltásból, újrakezdési támogatásból, illetve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése idejére járó díjazásból viszont nem, mivel azok után nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni? Nyugdíjas munkavállalótól le kell-e vonni az 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy fizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...sorra a felvetett juttatásokat.A betegszabadságra járó juttatás járulékalapot képezőjövedelem (mind a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék ésnyugdíjjárulék, mind pedig 4 százalékos természetbeni egészségbiztosításijárulék terheli), így utána meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...külön definiálta ajogalkotó. Társadalombiztosításijárulék-alapnak a Tbj-tv. 4. § k) pontjában és20. §-ában meghatározott járulékalapot kell tekinteni, kivéve a Tbj-tv. 21.§-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.
1
2