Nyugdíjas személy osztaléka

Kérdés: A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja-tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével nincs szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Ez a szabály valóban azt jelenti, hogy a nyugdíjasnak az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...személy részére juttatott olyan jövedelemről, amely a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja vagy a Tbj-tv. 30. §-a alapján járulékalapot képez.Ugyanakkor az osztalék nem tartozik a fenti körbe, hiszen szociálishozzájárulásiadó-alapként a Szocho-tv. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a felhasználási szerződés alapján kifizetett díjazás utáni járulék, illetve szociális hozzájárulási adó összegét abban az esetben, ha a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Kell szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas személy után ebben az esetben? Milyen kódot kell alkalmazni, ha fennáll a biztosítási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a 'T1041-es nyomtatvány és a '08-as nyomtatvány között e tekintetben eltérés mutatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...(előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Versenytilalmi díj

Kérdés: Meg kell fizetni a szakképzési hozzá-járulást a szociálishozzájárulásiadó-alapot képező jövedelem után abban az esetben, ha egy volt munkavállaló a munkaviszonya megszűnését követően még további 6 hónapon át versenytilalmi díjat kap? Van minimálisjárulék-fizetési kötelezettség az említett dolgozó után, vagy a versenytilalmi díj teljes összege (havi 450 ezer forint) a járulékalap?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nem munkaviszonyból származó, hanem egyéb jövedelemnek minősül. Ez pedig azt jelenti, hogy nem vehető figyelembe járulékalapot képező jövedelemként.Ugyanakkor a kifizetőnek meg kell utána fizetnie a szociális hozzájárulási adót, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...követően fizeti ki a munkáltató, amely egyéb jövedelemnek minősül. Az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem nem képez járulékalapot, a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében személyes közreműködésre iskötelezett volt, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kellelbírálni. A járulékalap megállapításakor a hasznosítási szerződés szerintiszemélyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni (Tbj-tv. R. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló bruttó bérét terhelő éslevonandó nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulék mértéke nemváltozik, illetve a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része utántovábbra is 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként

Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyvagy tagi jogviszony alapján kerül sor) egyéb jövedelemnek minősül. Ez pedigazt jelenti, hogy a bérnek minősülő összeg járulékalapot is képez, míg az egyébjövedelemként adózó összeg nem. Tehát a munkaviszony keretében megvalósultkülföldi kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából egyéb jövedelemnek minősül. Azegyéb jövedelem viszont a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja szerint nemképez járulékalapot.Ebből adódóan az említett juttatást nem terhelitársadalombiztosítási, illetve munkaadói járulék, a cégnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvényszerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott),járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, s mint ilyen, aszemélyijövedelemadó-előleg alapját képezi. Tekintettel arra, hogy a Tbj-tv. 4.§ k) pontja a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – azösszevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
1
2
3