17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése
Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
2. cikk / 17 Megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés:
Levonhatja az első negyedévi meg nem fizetett minimális szociális hozzájárulási adót 2023-ban egy megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó a II. negyedévben szerzett nagy összegű jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adóból? A vállalkozó az első negyedévben nem realizál jövedelmet, és érvényesíti a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt.
3. cikk / 17 25 év alatti átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a személyi jövedelemadó, a járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapját 2022. január-június hónapokra annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. április hónapban tölti be a 25. életévét, a havi bevétele várhatóan 1 millió forint lesz, amelyből a 40 százalékos költség-hányaddal számolva havi 600 000 forint a jövedelem? Hogyan kell alkalmazni a 25 év alattiaknak járó adókedvezményt ebben az esetben?
4. cikk / 17 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
5. cikk / 17 Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély
Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
6. cikk / 17 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető
Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
7. cikk / 17 Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
8. cikk / 17 Más munkáltató alkalmazottainak adott jutalom
Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kifizető abban az esetben, ha egy másik kft. 55 év feletti alkalmazottait szeretné közvetlenül egyszeri pénzjutalomban részesíteni? Valóban nem minősül járulékalapnak ez a kifizetés?
9. cikk / 17 Jogosultság családi járulékkedvezményre
Kérdés: Jogosult családi járulékkedvezményre az a háromgyermekes munkavállaló, akinek 2013. december 31-én megszűnt a munkaviszonya, de passzív jogon GYED-ben részesül, és nem tudja teljes összegben érvényesíteni a családi adókedvezményt?
10. cikk / 17 További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése
Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?