9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
2. cikk / 9 Természetbeni juttatások fizetése távol lévő munkavállaló részére
Kérdés: Adható-e terhességi-gyermekágyi segély alatt, vagy esetleg a felmentési idejét töltő munkavállaló részére étkezési utalvány, ajándékutalvány vagy üdülési csekk? Befolyásolhatja-e valamely rendelkezés a munkáltató döntésén alapuló juttatást? Például valahol megjelent, hogy a 13. havi illetmény arányos megállapításánál figyelembe kell venni a 24 hét szülési szabadság idejét, a GYED idejét viszont már nem.
3. cikk / 9 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.
4. cikk / 9 Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
5. cikk / 9 Külföldi napidíj közterhei
Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
6. cikk / 9 Munkába járás költségeinek elszámolása
Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
7. cikk / 9 Szakmunkástanulónak kifizetett betegszabadság munkaadói járuléka
Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulónak fizetett betegszabadság után? A tanulók díjazása jelenleg 19 965 forint, melyből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot levonja, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot pedig megfizeti a cég.
8. cikk / 9 Munkaadói járulék
Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a saját alkalmazott részére kifizetett tiszteletdíj után?
9. cikk / 9 Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka
Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?
