Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó munkaidő mértéke és a munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.A fenti adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Kisvállalati adó

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy vállalkozás év közben térjen át a kisvállalati adózás szerinti közteherfizetésre, vagy ez kizárólag év végén lehetséges? Hogyan, milyen nyomtatványon lehet bejelentkezni a kisvállalati adó hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...az erre a célra rendszeresített ('T203KV jelű) nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalatiadó-alanyiság nem jön létre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...felváltása céljából történik. A kiküldő állam illetékes hatósága az érintett személy vagy a munkáltató kérésére az A1 jelű igazolást adja ki arról, hogy a kiküldött munkavállalóra továbbra is a kiküldő tagállam jogszabályait kell alkalmazni, és adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Olasz megbízott közterhei

Kérdés: Hogyan fizethető ki a munkavállalói és a munkáltatói járulék egy olasz állampolgár részére, aki megbízási jogviszonyban jövedelmet vett fel egy magyarországi kft.-től, hogy ő Olaszországban magánszemélyként meg tudja fizetni a közterheket? Milyen mértékű közterhekkel kell számolni? A megbízott rendelkezik A1-es igazolással.
Részlet a válaszából: […] ...– csak általánosságban tudunk válaszolni.Az említett megbízási jogviszonyban álló olasz állampolgárra Magyarországon – az A1-es igazolásnak köszönhetően – nem terjed ki a biztosítás.A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] ...egy évig, hosszabbítás esetén még egy éviga kirendelő ország (esetünkben Németország) joghatósága alá tartoznak, ezt E101és E102 igazolással tanúsíthatják. Abban az esetben, ha a kirendeltek nemtartoztak a német joghatóság alá (mert nem rendelkeznek az E101...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.