12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Anyasági ellátás
Kérdés:
Milyen feltételekkel és milyen összegben jár az anyasági ellátás? Ikergyermekek esetén kétszeres összegre lesz jogosult a szülő?
2. cikk / 12 Külföldi biztosítási idő
Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a magánbiztosítónál töltött időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül Hollandiában állt biztosítási jogviszonyban, amiről nem tudott igazolást benyújtani, de a munkáltató beszerezte az S041-es igazolást, amin leközölték a kötelező biztosítási státuszt, és a magánbiztosítónál töltött időszakot is? Az időszakok között nincs átfedés, a kötelező biztosítási státusz 2020. január 27-től 2020. szeptember 5-ig, a magánbiztosítónál töltött időszak 2020. november 2-től 2021. január 7-ig állt fenn. Figyelembe vehető a magánbiztosítás időszaka a munkavállaló által igényelt GYED-re való jogosultság elbírálása során?
3. cikk / 12 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után
Kérdés: Milyen időszakra vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az anya, illetve az apa után abban az esetben, ha mindketten ugyanannál a munkáltatónál állnak alkalmazásban, és a 2016. március 3-án született gyermekük után az anya 2016. február 1-jétől 2017. március 3-ig CSED-ben, majd GYED-ben részesült, a GYED folyósítása alatt a 2017. február 1-jétől március 3-ig tartó időszakban visszament dolgozni, 2017. március 4-től pedig az apa részesül GYES-ellátásban, amely mellett szintén munkát végez?
4. cikk / 12 Anyasági támogatás külföldön született gyermekek után
Kérdés: Valóban igényelhető Magyarországon anyasági ellátás egy Szlovákiában élő magyar család 2018. év elején születendő első gyermeke után? Amennyiben igen, akkor hogyan kell benyújtani az igényt?
5. cikk / 12 Gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló
Kérdés: A munkaviszony létesítésének vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időpontjától kell figyelembe venni az 5 év kedvezményre jogosító időt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. szeptember 15-től áll a munkáltató alkalmazásában, és belépésekor leadott egy egyszerűsített határozatot, amely alapján a Magyar Államkincstár 2016. április 7-től állapította meg és folyósítja a támogatást? Be kell szereznie a munkáltatónak valamilyen igazolást a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítéséhez? Ha igen, akkor a kiállítás időpontja lehet későbbi, mint a munkaviszony létesítésének időpontja?
6. cikk / 12 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény három vagy több gyermekre tekintettel szülőként családi pótlékra jogosult munkavállaló után
Kérdés: A három vagy több gyermekre tekintettel szülőként családi pótlékra jogosult munkavállaló után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevétele során a családi pótlékra szülőként való jogosultságnak a kedvezményezett foglalkoztatás teljes tartama alatt fenn kell állnia, vagy elég csak annak kezdetekor?
7. cikk / 12 Németországba költöző vállalkozó jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a németországi biztosítása annak a magyar állampolgárnak, aki 2013. június 7-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal a saját vállalkozásában, és Németországba szeretne költözni a férjéhez, aki ott biztosított? Milyen dokumentumokat kell beadni abban az esetben, ha továbbra is Magyarországon szeretne biztosított maradni, és nem szeretné a munkaviszonyát megszüntetni? Mi alapján lesz jogosult Németországban egészségügyi ellátásra? Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultsága Magyarországon? Érvényteleníteni kell a magyar taj-t abban az esetben, ha életvitelszerűen Németországban tartózkodik? Mi a helyzet akkor, ha a férje jogán családi biztosítás keretében jogosult lesz egészségügyi ellátásra?
8. cikk / 12 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén
Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
9. cikk / 12 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
10. cikk / 12 Anyasági ellátások
Kérdés: Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?