Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...havonta a mindenkori minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. A kedvezmény nem csak azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a fogyatékos személy munkaviszonnyal rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a munkaviszony nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Személyi kedvezmény

Kérdés: Véglegesnek tekinthető a munkavállaló személyi kedvezményre való jogosultsága abban az esetben, ha eltávolították mindkét petefészkét rosszindulatú daganat miatt, egyéb kezelésekben is részesült, és a felépülés után a leletei már negatívak? Jogosult továbbra is a kedvezményre a negatív lelet kiadása után, tekintettel a petefészek eltávolítására, vagy a negatív lelet egyben a kedvezmény megszűnését is jelenti?
Részlet a válaszából: […] A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. Korm. rendelet határozza meg. Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Célzott önsegélyező szolgáltatás

Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...támogatása; látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, életvitelt elősegítő szolgáltatás mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek részére.Önsegélyező célzott szolgáltatásra befizetett összeg után a juttatót a juttatáskor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult. Ez az összeg 2019-ben a 149 000 forintos minimálbér figyelembevételével havi 7450. A törvény szerint súlyosan fogyatékos személynek minősül – többek között – az, aki rokkantsági járadékban részesül, így ezt a kedvezményt figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
Részlet a válaszából: […] ...adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2019-ben 7450 forint havonta.Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a 335/2009. Korm. rendeletben említett betegségben szenved, továbbá aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] ...információk, amelyeket aztán más oldalak esetleg már tényként vesznek át.Az Szja-tv. 40. §-a teszi lehetővé a súlyosan fogyatékos személyek számára, hogy személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesítsenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Megváltozott munkaképességű személy

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során tekinthető megváltozott munkaképességű személynek a 2011. évi CXCI. tv. d) pontja értelmében az a munkavállaló, aki a cukorbetegsége miatt súlyos fogyatékossági adókedvezményben részesül? A dolgozó állapotát az orvosszakértői bizottság véglegesnek minősítette.
Részlet a válaszából: […] ...40. §-a szerinti (személyi) adókedvezményre jogosultak körét a 335/2009. Korm. rendelet tartalmazza azzal, hogy e tekintetben súlyosan fogyatékos személynek kell tekintenünk azt is, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.Mindez tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Adókedvezményre jogosult fogyatékos munkavállaló

Kérdés: Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásánál az a munkavállaló, aki súlyos fogyatékosságára tekintettel az Szja-tv. szerint adókedvezményre jogosult?
Részlet a válaszából: […] Arra vonatkozóan, hogy kit lehet megváltozott munkaképességűszemélyként a rehabilitációs hozzájárulás során figyelembe venni, a 177/2005.Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontja nyújt teljes körű eligazítást.Ugyanakkor azon személyek körét, akik összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Súlyosan fogyatékos munkavállaló adókedvezménye

Kérdés: Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek? Munkavállalása esetén igénybe veheti-e az adókedvezményt egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékos, aki 30 százalékos baleseti járadékot is kap?
Részlet a válaszából: […] Az adókedvezmény érvényesítésére a súlyosan fogyatékosmagánszemély jogosult. Az Szja-tv. 3. § 26. pontja alapján súlyosanfogyatékosnak az a magánszemély minősül, aki súlyos egészségkárosodássalösszefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Családtámogatási rendszer változása

Kérdés: Melyek a családtámogatási rendszer leglényegesebb változásai?
Részlet a válaszából: […] ... a Cst. 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személynek (a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.
1
2