14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Háziorvosi szolgáltató részére járó bértámogatás
Kérdés: Igénybe veheti a háziorvosi szolgáltatók részére a NEAK által megállapított bértámogatást egy kisadózó betéti társaság, illetve egy ugyancsak kisadózó egyéni vállalkozó, ha az egészségügyi szolgáltatást kiegészítő tevékenységben látja el? A támogatást valóban csak munkabérfejlesztésre és annak közterheire lehet fordítani, azaz kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatott asszisztens kaphatja meg, vagy a tagi, illetve az egyéni vállalkozói kivétet is finanszírozza? Növeli ez a támogatás a kisadózó vállalkozás éves bevételét?
2. cikk / 14 Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága
Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
3. cikk / 14 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
4. cikk / 14 Elszámolási időszak
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
5. cikk / 14 Belföldi kirendelés
Kérdés: Melyik cég köteles teljesíteni a munkavállaló bérfizetésével, illetve járulékbevallásával kapcsolatos kötelezettségeket belföldi kirendelés esetén? Be kell jelenteni a NAV-nak a kirendelést? Mi a teendője a kirendelő cégnek és a foglalkoztató cégnek?
6. cikk / 14 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
7. cikk / 14 Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
8. cikk / 14 Szakképzési hozzájárulás alapja
Kérdés: Szakképzésihozzájárulás-alapot képez-e a Start kártyás bér?
9. cikk / 14 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
10. cikk / 14 Start-kártyával foglalkoztatott munkavállaló felmondása
Kérdés: Mi lesz a kedvezményes Start-kártyás járulék alapja az alábbi esetben? Egy társaság 2006. július hó óta Start-kártyával foglalkoztatott munkavállalója november hónapban csak 7 munkanapot dolgozott, utána táppénzben részesült, betegszabadságát korábban kimerítette. A munkavállaló november 30-án felmondott, emiatt részére a ledolgozott napokra járó munkabérén felül bérköltségként szabadságmegváltás is kifizetésre került. Ilyen esetben kell-e csökkenteni a kieső táppénzes napokkal a kedvezményes járulékalap alá eső bérköltséget? A részére elszámolt havi bérköltség a szabadságmegváltás összegével sem haladja meg a havi minimálbér 150 százalékát, viszont a ledolgozott napokra eső, így elszámolt bérköltsége a napi minimálbér 150 százalékánál magasabb.
