27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 27 Nyugdíjbiztosítási adatok
Kérdés: Hogyan kaphat információt a munkavállaló arról, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik, illetve, hogy minden korábbi munkáltatója megtette-e a rá vonatkozó bejelentést?
3. cikk / 27 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés:
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
4. cikk / 27 Jogosultsági idő
Kérdés: Jogosult lehet a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezik, kiesett ideje nincs, de kiskorúként, 17. életévének betöltése előtt 1983-tól 1986-ig méltányossági GYES-ben részesült, miután megszületett a gyermeke? Ezzel az időszakkal már meglenne a 40 éves ideje. Figyelembe vehető ebben az esetben ez a gyermekneveléssel töltött idő a kedvezményes nyugdíjhoz, vagy csak az életkor alapján járó öregségi nyugdíj esetén számít szolgálati időnek?
5. cikk / 27 Munkavállaló korábbi jogviszonyai
Kérdés: Melyik dokumentumot kell hivatalosan elfogadnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozó által leadott tb-kiskönyvben szereplő adatok és a munkavállaló által utólag leadott "Kivonat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatairól" elnevezésű kivonat adatai között eltérés van az egyik korábbi munkáltatóra vonatkozóan? A korábbi munkáltató által kiállított egyéb igazolások már nincsenek meg, így az adatok ezekből nem ellenőrizhetőek. A munkavállaló azért kérte meg a kivonatot, mert úgy vélte, hogy a kiskönyvben szereplő adatok nem helyesek. Az adatokra a munkavállaló besorolásához van szükség.
6. cikk / 27 Korkedvezmény
Kérdés: Hogyan tudhatja meg egy korábban korkedvezményes munkakörben dolgozó személy, hogy mennyi korkedvezményes időt szerzett, és mennyivel korábban mehet nyugdíjba?
7. cikk / 27 Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése
Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
8. cikk / 27 Be nem jelentett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.
9. cikk / 27 Elveszett munkakönyv
Kérdés: Hogyan tudná pótolni a munkakönyvét egy 1978 óta külföldön élő személy? A vállalat, ahol legutoljára dolgozott, jogutód nélkül megszűnt, a munkakönyve pedig elveszett.
10. cikk / 27 Szolgálati idő igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a korábbi munkaviszonyait az a személy, aki hamarosan betölti a nyugdíjkorhatárát, de a munkakönyve elveszett, a munkahelyei által kiadott igazolásokat pedig nem tartotta meg?
