6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házastársainak?
2. cikk / 6 Részmunkaidős munkavállaló étkezési jegye
Kérdés: Jogosult-e étkezési utalványra egy négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló? A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi 6000 forintos étkezési utalványt kapnak.
3. cikk / 6 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
4. cikk / 6 Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó étkezési utalványa
Kérdés: Adható-e adómentesen a havi 4500 forint összegű hideg- vagy a 9000 forintos melegétkezési utalvány a munkaviszonyban lévő dolgozókhoz hasonlóan annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalónak, aki egy részvénytársaságnál havonta ledolgozik 14 vagy 15 munkanapot, és a foglalkoztatásának tervezett időtartama 4 hónap?
5. cikk / 6 Cafeteria-rendszer
Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
6. cikk / 6 Étkezési utalvány
Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
