Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi - mivel külföldi kifizetőről van szó, amely nem jelentkezett be foglalkoztatóként a NAV-nál, illetve nem rendelkezik Air. szerinti pénzügyi képviselővel - szintén a munkavállalókat terheli.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] ...nincs felső határa.És végül, az említett jövedelem után – a Szak-tv. erre vonatkozó, 2021-ben hatályos szabályainak megfelelően – a foglalkoztatónak meg kell fizetnie az 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulást is.(Kéziratzárás: 2022. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

GDPR

Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat közölték, vagy a jövőben közölni fogják.A foglalkoztatáshoz köthető releváns munkáltatói adattovábbítást valósít meg a foglalkoztató a Vht. 47. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítése során, amely szerint a végrehajtási eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Munkavállalói érdekképviseleti szervezet által adott juttatás adómentessége

Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló, megbízottai tekintetében kifizetett jövedelemre, juttatásokra ugyanolyan szabályokat köteles alkalmazni, mint bármely más foglalkoztató.Ugyancsak nem alkalmazható adómentesség, ha az jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Elhunyt munkavállaló

Kérdés: Hogyan rendezheti a táppénzt, illetve a ki nem adott szabadságot a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akit 2016. március 21-től foglalkoztatott, 2016. augusztus 1-jétől súlyos betegség miatt keresőképtelen volt, és 2017. áprilisban elhunyt? A munkavállaló haláláról az internetről értesült a munkáltató, a családtól semmilyen értesítést nem kaptak, az özvegy nem akar kommunikálni a munkáltatóval. A keresőképtelenségről szóló igazolások 2017. április 3-ig állnak a kifizetőhely rendelkezésére, a munkáltató a halál pontos idejét nem tudja.
Részlet a válaszából: […] A jogosult halála esetén fel nem vett ellátások sorsáról az Eb-tv. 61. §-ának (10) bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint a fel nem vett ellátást az elhunyttal közös háztartásban együtt élt házastársa, élettársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...ha a jövedelem után a kifizetőnek nincs adó-, illetve adóelőleg-megállapítási kötelezettsége. Ezt a fizetési kötelezettséget a foglalkoztató a magánszeméllyel közösen tett nyilatkozat alapján, egyetemleges felelősség mellett vállalhatja át akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Áru vásárlása adószámos magánszemélytől

Kérdés: Milyen levonási és bevallási teendői vannak annak a cégnek, amely egy adószámos magánszemélytől vásárol árut? Ki kell állítani ebben az esetben a T1041 számú nyomtatványt? Ki kell tölteni a 1208. számú nyomtatvány M részét is, vagy elegendő csak az A részt?
Részlet a válaszából: […] ...nincs kötelezettsége. A termék értékesítése, beszerzésekövetkeztében nem keletkezik a felek között olyan – pl. a foglalkoztató ésfoglalkoztatott viszonyában létrejövő, munkavégzésre irányuló – jogviszony,amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a 25 százalékos adóterhetviselő osztalékjövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonybanszerzett jövedelmek után a foglalkoztató által megfizetett 5 százalékos mértékűegészségbiztosítási, a magánszemély által megfizetett havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapírok megsemmisítésére vonatkozójogszabályok szerint.A Szöv-tv. 4. §-ában foglalt rendelkezés értelmében aszövetkezetnél foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire,valamint a munkaügyi kapcsolatokra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...együttes összege a tárgyévben elnem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ). A Tbj-tv. 19. §(1) bekezdése a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó általfizetendő társadalombiztosítási járulék, ezen belül a nyugdíj-biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.
1
2