11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szakmai gyakorlat CSED alatt
Kérdés: Fogadhat a teljes szakmai gyakorlat letöltésére egy jelenleg CSED-ben részesülő, felnőttoktatásban részt vevő kismamát egy gyakorlati képzést folytató egyéni vállalkozó anélkül, hogy a tanuló ellátása veszélybe kerülne? A képzés idejére kötelező ösztöndíjat fizetni, amelynek összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb munka-bér 15 százalékának 1,3-szorosánál, amely az Szja-tv. értelmében egyébként adómentes juttatásnak minősül. Letöltheti a szakmai gyakorlatot a tanuló CSED-, GYED- vagy GYES-ellátás folyósítása alatt?
2. cikk / 11 Munkavállalónak juttatott szemüveg
Kérdés: Köteles a munkáltató szemüveget biztosítani a képernyő előtt dolgozó munkavállalója részére? Ha igen, milyen költségei vannak ennek a juttatásnak? Adható a szemüvegjuttatás a cafeteria keretein belül?
3. cikk / 11 Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
4. cikk / 11 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
5. cikk / 11 Jövedelmet pótló kártérítés közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a jövedelmet pótló kártérítés után?
6. cikk / 11 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
7. cikk / 11 Nappali tagozatos hallgató részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Valóban teljes egészében adó- és járulékmentes a nappali tagozatos főiskolai, illetve egyetemi hallgató részére a szakmai gyakorlat idejére fizetett minimálbér összegét meg nem haladó díjazás abban az esetben, ha a foglalkoztatásra a munkáltató és az iskola közötti megállapodás alapján kerül sor, és a foglalkoztatás egybefüggően 6 hétig, illetve más esetekben 9 hónapig, napi 8 órában történik?
8. cikk / 11 Egyházközség kifizetései
Kérdés: Fizethet-e havi rendszerességgel adómentes szociális segélyt egy filiaként működő katolikus egyházközség egyik hívének, akinek a rászorultságát az illetékes önkormányzat igazolta, de a lakóhelye nem az egyházközségben, hanem az anyaegyház székhelyén van? Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja az egyházközség a szentmisén részt vevő kántori teendőket ellátó személyeket, akik rendelkeznek egyéb jogviszonnyal, és alkalmanként kapják meg a járandóságukat? Kifizethető-e adómentesen a részükre járó jövedelem?
9. cikk / 11 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
10. cikk / 11 Védőszemüveg
Kérdés: Milyen feltételek mellett és milyen összeghatárig lehet a munkavállalók részére adó- és járulékmentesen szemüveget biztosítani a képernyő előtti munkavégzéshez?