11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kedvezményszabály alkalmazása táppénz megállapítása során
Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?
2. cikk / 11 Többes munkaviszonyú munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
3. cikk / 11 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
4. cikk / 11 Táppénzjogosultság
Kérdés: Mennyi ideig és milyen összegű táppénzre lesz jogosult a munkaviszonyában az a munka-vállaló, aki 2021. július 1-jétől heti 40 órás munkaviszony keretében dolgozik jelenlegi munkáltatójánál havi 350 000 forint munkabérért, és július 23-ától keresőképtelen? A munkavállaló 2019. ápri-lis 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó. Befolyásolja ez valamilyen mértékben az ellátását?
5. cikk / 11 GDPR
Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
6. cikk / 11 Meghatalmazás adóhatósági eljárások során
Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
7. cikk / 11 Lengyel állampolgárok foglalkoztatása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
8. cikk / 11 Társadalombiztosítási kifizetőhely
Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
9. cikk / 11 Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása
Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
10. cikk / 11 Önellenőrzés
Kérdés: Egy cég a 2006. év 07. hóra vonatkozóan a 0608-as járulékbevallása során rosszul adta be egyik dolgozójának (tagjának) lapját, mivel a 03-as lap 65. sorába 220 000 forintot állított be, viszont a 06-os lapon társadalombiztosításijárulék-alapnak 180 000 forintot vettek alapul. (Ennek előzménye az volt, hogy béremelés történt a cégnél 2006. augusztus 1-jétől, és miután számfejtették a július hónapot, már beállították a 2006. augusztus 1-jétől esedékes új béreket, és a program összekeverte az adatokat.) Javítani kell-e az egész 0608M és 0608A bevallást, vagy elég csak annál az egy dolgozónál a 0608-ast javítani. Milyen bevalláson és hogyan kell a javítást elkészíteni? Hogyan és milyen bevalláson kell javítani a 2006. 05. hónapra vonatkozó 0608-as bevallást, ha 10 000 forint értékhatár alatti egyedi beszerzésű ajándékokat vásárolt a cég, mely után a 44 százalék személyi jövedelemadót és a 11 százalék eho-t bevallották, ezt beállították a 16. és 30. sorokba, de később rájöttek a kitöltési útmutató alapján, hogy ezt évi egy alkalommal kell bevallani és befizetni?
